Ismertető szöveg: 1971. LÓSPORT (II.)
21-es ívekben nyomva.
Mélyny. 12 : 11 3/4 F. fog.
T.: Cziglényi Ádám
Névérték: 60 f
Á 1971. nov. 22.-1972. dec. 31.
PM 649 2 00 fog. 6 084
2723 2704 60 f Ügetőverseny 15.- 10.- (Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Magyarországon a lóversenyzés fellendítése gróf Széchenyi István nevéhez fűződik. Az ő kezdeményezésére alakult meg 1827-ben a Pesti Versenyző Társaság, mely 1882-ben nevét Magyar Lovaregyletre változtatta. Célja a hazai lótenyésztés és versenyzés előmozdítása volt. Lóversenyen általában a galoppversenyeket értik, de ehhez tartozik az ügetőverseny is. A galoppverseny 3 fajtája ismeretes, a sík-, gát- és akadályverseny. Az első lóversenyt Magyarországon Pesten tartották a mai Kálvin tér és a Soroksári út közötti területen, ahol 4.000 néző izgulta végig a futamot. Ezzel - Anglia és Franciaország után - hazánk volt Európában a harmadik ország, ahol telivérek küzdöttek a helyezésért. Az első Magyar Derbyt 1921-ben Alagon futották, ahonnan később ez a verseny is átköltözött Budapestre. A versenyek az erre a célra létesített pályákon folynak. A galoppversenyek lebonyolítása az 1925. május 10-én elkészült és átadott lóversenypályán zajlanak, melyet fennállásának 50-ik évfordulóján a neves versenyparipáról Kincsem-parknak neveztek el. Az ügető versenyek az 1930-as években a Keleti pályaudvar szomszédságában felépült pályán folytak 2005-ig, amikor is a galopp-pályát átépítették és már ügetőversenyek lebonyolítására is alkalmassá vált. (Új Magy.L.1961.406 o., Révai Nl.13k.174 o. TÉMA:2007. VII.11.(margay) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Május) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)