Ismertető szöveg: 1959. JOSEPH HAYDN ÉS FRIEDRICH SCHILLER
A magyarországi Haydn emlékünnepségek, J. Haydn (1732-1809) halálának 150. és F. Schiller (1759-1805) születésének 200. évfordulója alkalmából.
70-es ívekben nyomták.
Mélyny. XIII-Vj. 12 F. fog.
T.: Légrády Sándor
Névérték: 40 f
Á 1959. szept. 20.-1959. nov. 30.
PM 316 671 fog. 3 426
1685 1621 40 f Stilizált "F" és "SCH" betűk 110,- 40,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Friedrich Schiller német költő, író. Először teológiai, majd Stuttgartban jogi és orvosi tanulmányokat folytatott, és 1780-ban katonaorvosként lépett szolgálatba. Közben írogatott, és 1781-ben már első drámája a Haramiák is megszületett, melynek mannheimi bemutatóján nagy sikert aratott, de a mű lázadóan forradalmi szelleme nem tetszett a würtembergi hercegnek, és megtiltotta neki a további drámaírást. Miután Schiller a herceg szolgálatában álló katonaorvos volt, Szászországba szökött és ott folytatta műveiben a zsarnokság és a társadalmi előítéletek leleplezését. Mannheimben még bemutatták A genovai Fiesco összeesküvése és az Ármány és szerelem című darabjait. Drezdában barátságot kötött Christian Gottfried Körnerrel. 1787-ben Weimarban megismerkedett Johann Gottfried Herderrel és Christoph Martin Wielanddal. Még abban az évben ismerte meg későbbi feleségét, Charlotte von Lengefeldet. 1787-ben készült történelmi drámája a Don Carlos. 1788-ban találkozott Johann Wolfgang von Goethe-vel, akinek javaslatára kinevezték a jénai egyetem professzorává 1789-ben, ahol beköszöntő előadása a történelem kutatásának mélyebb értelméről szólt és több ilyen tárgyú munkát is írt, amelyekben kifejtette idealista történelemfelfogását. 1795-ben megindította a Horen című folyóiratát, melyhez megnyerte Goethét munkatársnak. A lapot sokan támadták, melyekre válaszul a Xéniák születtek. 1800-ban a Stuart Mária című történelmi dráma a skót királynőt kivégeztető Erzsébet angol királynő tragédiája is egyben. Legnagyobb szabású drámai műve a Wallenstein trilógia: Wallenstein tábora, A két Piccolomini, és Wallenstein halála. Jeanne d'Arc a főhőse Az orleans-i szűz című "romantikus tragédiának". Utolsó nagy drámai alkotása a Tell Vilmos volt. Drámái alapján készült több opera szövegkönyve is. Versei a német és az egyetemes gondolati líra jelentős alkotásai. Pl. Görögország istenei, A művészek, Az ének hatalma, A világ nagysága stb. Balladái a XIX. század legolvasottabb versei közé tartoztak, pl. A búvár, A kezesség, Ibükosz darvai stb. Esztétikai tanulmányaiban is Immanuel Kant nyomdokain haladt, a szépségre való törekvést összekötötte a lelki tökéletességgel. Csalódott Franciaország 1789 utáni fejlődésében és az 1792-ben neki adományozott díszpolgári cím sem igen hatotta meg. Szerinte minden megújhodás csak a szépségre és jóságra való törekvés révén jöhet létre. 1791-ben jelentkeztek nála a későbbi halálát okozó tüdőbaj tünetei. Schiller a XVIII. század német irodalmának Goethe mellett a legnagyobb hatású alakja volt. (Larousse 1994.3k.565 o., MNL.12k.862 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Május) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)