Képaláírás: Bereznai Hanskarl Sándor.

Ismertető szöveg: Bereznai Hanskarl Sándor tábornok-hadbiró, a honvédelmi minisztérium XV. ügyosztályának vezetője és a honvéd hadbírói tisztikar főnöke 1843-ban Moóron, Fehérmegyében született Jogi tanulmányainak kitűnő eredménynyel való végzése után 1864-ben lépett be, mint hadbiró-gyakornok a cs. és kir. hadbirósághoz, a hol csakhamar önálló álláshoz jutott s Bécsben, majd Klagenfurtban működött. A magyar kir. honvédség felállítása után - 1869-ben - a budai honvédkerületi bíróság vezetője lett. 1871-ben már a honvéd főparancsnokság igazságügyi előadója. Az állásával járó fáradságos munka mellett kitűnő sikerrel oktatta s vezette be a jogi ismeretekbe a Ludovika Akadémia s a honvéd törzstiszti tanfolyam hallgatóit Ez állásában lett 1875-ben őrnagy, 1884-ben soron kívül alezredes és alig két év múlva már ezredes-hadbiró s 1892-ben, a midőn a honvédelmi minisztérium XV. ügyosztályának vezetői állása megürült, a király őt nevezte ki e fontos állásra, egyúttal tábornok-hadbiróvá is előléptetvén. Azonnal hozzálátott a hadbirói tisztikar szervezéséhez, mely 1894-ben az általa kidolgozott és legfelsőbb helyen jóváhagyott új szervi határozványok alapján eszközöltetett 1898-ban, majd 1901-ben és 1903-ban a tisztikar fokozatos fejlesztésével elérte azt, hogy a honvéd hadbirói kar az állása követelte feltételeknek minden tekintetben kiválóan megfelel.
Eme kiváló férfiú érdemeit Ő Felsége is több kitüntetés adományozásával ismerte el. 1884-ben a Ferencz József lovagrendjét. 1890-ben a Vaskorona-rend III. osztályát, 1896-ban a Ferencz József-rend középkeresztjét, később ehhez 1898-ban a csillagot, végül 1903-ban a II. osztályú Vaskorona-rendet adományozta részére, ezenkívül is gyakran talált alkalmat iránta való bizalmának s megelégedésének kifejezésére.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1904. julius 24.)