Képaláírás: Képek a vakok budapesti intézetéből Agyagmintázó terem.
Ismertető szöveg: Hazánkban az első vakok intézetének, melyből a budapesti lett, 1825-ben vetették meg alapját a pozsonyi országgyűlésen. Ebben a főérdem József nádoré volt, a ki Pozsonyban három szobás helyiséget bocsátott az új intézet rendelkezésére.
Egy év múlva aztán ez intézetet ugyancsak József nádor közbenjárására Pestre helyezték át, előbb az Üllői-útra, 1830-ban a terézvárosi Kismező-utczába. 1838-ban Pestvármegye, a mely az intézetet gondozta, házat
vett részére a Király- és Gyár-utcza sarkán, de a házat a nagy árviz lerombolta, úgy hogy újra kellett építeni s csak 1841-ben lett kész. Itt volt
az intézet, melyet közben 1873-ban az állam vett át, egész 1901-ig, a mikor a szűknek bizonyult épület helyett a kormány a városligeti Hermina-mezőn építtetett hatalmas új épületet. A terjedelmes épületet
Baumgarten és Herczeg építészek magyaros stílben építették fel, szépen gondozott kerttel körülvéve, melyben a vak növendékek kellemes és egészséges szórakozást találnak.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1904. július 17.)
|