Képaláírás: Jantyik Mátyás

Ismertető szöveg: "Hagyatéka tanúsítja, hogy lelke mennyit izzott a készülődésben. Fejlődése lassú, termékenysége nem nagy, ám terebélyesedett, mint azok a fák, melyek későn gyümölcsöznek. Hagyatékának kiállítása nagyon vegyes, magában foglal minden festészeti ágat, illusztrácziót, népéleti és tájképet, arczképet, történelmi genret, freskót, és ezekben is a hangulat és benyomás sokféle fokozatait, a mezei és falusi élettől a modern városig, a békési paraszttól a párbajozó gavallérig és a virágképektől a történeti falfestményekig. A művészi lélek alakulásának, viaskodásának belsejébe nyit bizalmas bepillantást hagyatéka. Érző és méltányló lélek sokat megért belőle." (Forrás: Vasárnapi Ujság 51. évf. 9. sz. (1904. február 28.)

1864-ben született Békésen régi, köztiszteletben álló polgárcsaládban. 1879-ben a hatodik gimnáziumi osztály befejezése után került Pestre, ahol Orlai Petrics Soma műtermében töltötte a nyarat. 1879 őszén került a Mintarajziskolába, ahol három évet töltött. A legkitűnőbb növendékek közé tartozott, többször részesült iskolai jutalmakban, sőt kiváló rajzolási tehetségének híre az iskola falain kívül is terjedni kezdett. A mintarajziskolai évek alatt lépett először a nyilvánosság elé, amikor rajzát az Üstökös huszonöt éves jubileuma alkalmához 1882. évf. 1. számában Szabó Endre közölte címlapon. Az ún. évzáró vizsgálati kiállításon látott művei alapján az itthon járó Munkácsy Mihály is felfigyelt rá, és meghívta Párizsba is. Első műveit, az impresszionizmus híveként, a párizsi Szalonban állíthatta ki. 1888-tól Békésen dolgozott, innen küldött rajzokat a Vasárnapi Ujság-ba a nagy békési árvízről, valamint más aktualitásokról. 1895-ben békési birtokán épített magának műtermet, de 1900-ban ismét a fővárosba költözött. 1902-ben még művészi impressziókban gazdag utazást tett Angliában, azonban egy évre rá, 1903-ban, 39 éves korában, vesebaja kioltotta életét. Békésen, a nevét viselő Jantyik Mátyás Múzeumban állandó kiállítás mutatja be tehetségét. (Forrás: Wikipédia)