Képaláírás: Baksay Sándor dolgozószobájában
Ismertető szöveg: "Harminczhét esztendő óta szolgálja a kunszentmiklósi egyházat; e tehetős, sőt gazdag egyházközségben az ő igája könnyű, az ő terhe
gyönyörűséges. Bíznak benne, vonzódnak, ragaszkodnak hozzá, szeretik. Nem azzal a szeretettel, mely a fiatal papok első esztendeit szokta
körülsugározni ragyogva s aztán hamu marad utána, hanem azzal, a mely évről-évre erősödik, a melynek mindjárt üres a város, mihelyt ő nincs
otthon, és a mely retteg a gondolattól, hogy el találják vinni Pestre. A hívek bőkezűségét kevés eklézsia érzi úgy, mint a kunszentmiklósi. Egyházra, szegény gyermekek gyámolítására, főként a gimnáziumra,
szemefényére a kis-kun városnak, évről-évre gazdag adományok teremnek pénzben, értékekben közel- és távollevőktől, élőktől,
holtaktól, valláskülönbség nélkül. Ezek a kezek és szivek maguktól is megnyílnak, de hogy megnyíljanak s minél nagyobb számban nyíljanak, ahhoz egy-egy sugár járul a mi papunk lelkéből is."
(Forrás: Vasárnapi Ujság 1887. 34. évf. 22. sz. május 29.)
|