Képaláírás: A rádium és sugarai
1. A (B) edényben levő czink-sulphid fényes világitást nyer az (A) edényben levő rádium-oldattól. - 2. Czink-sulphid zárt palaczkban, rádium-sugaraktól nyert fényben. - 3. Rádium zárt csövekben. - 4. Barium-platinocyanidból készült lemez fényesen világit, ha egy üvegben rádiumot tesznek rá. - 5. Világító erejű rádium-chlorid.

Ismertető szöveg: Egy párisi tudós házaspár, Curie és lengyel származású neje fedezték fel 1898-ban: az uranin nevű fémből állították elő, melyet uránszurokércznek is neveznek.
A rádium azok közé az anyagok közé tartozik, melyeknek megvan az a tulajdonsága, hogy sugarakat tudnak a térbe bocsátani.
Első sorban azt a tapasztalatot tették, hogy a rádiumban megvan az a képesség, hogy állandóan hőt tud fejleszteni.
Crookes kísérleteivel megmutatta, mily sajátszerű és eddig meg sem álmodott hatást fejt ki a rádium az anyagokra. Először tökéletes sötétségben parányi kis darab rádiumot tett egy érzékeny lemezre s a fém fényét 24 óráig engedte ez utóbbira hatni. Az eredmény egy fénykép lett az érzékeny lemezen; e fényképen a fekete szurokércz a belőle kisugárzó sugarak miatt fehérnek látszott.
A legérdekesebb kísérletet azonban egy készülékkel csinálta, melyet sphintariskopnak nevezett el. Egy rövid sárgaréz cső egyik végére czink-sulfidból készült ernyőt erősített s a csőbe parányi kis darab rádiumot tett. A cső másik végére üveglencsét alkalmazott. Ha sötétben a lencsén át belenéz az ember a csőbe, sajátszerű látványban van része: a sugarak annak rendje és módja szerint bombázzák (ez Crookes saját kifejezése) a cső falait.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1903. julius 5.)