Képaláírás: József főherczeg mint honvédségi főparancsnok
A hetvenes évekből való fénykép után
Az alcsúthi kastélyban levő eredetiek után
Ismertető szöveg: Habsburg-Lotaringiai József Károly Lajos (József Károly Lajos főherceg vagy (ifjabb) József főherceg, németül: Erzherzog Joseph Karl Ludwig von Österreich; Pozsony, 1833. március 2. - Fiume, 1905. június 13.) osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, lovassági tábornok, 1869-től haláláig a Magyar Királyi Honvédség főparancsnoka, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági, majd tiszteleti tagja.
1845-ben hadapródként lépett a császári hadsereg 12. (Nádor) huszárezredébe, amelynek a mindenkori nádor volt az ezredtulajdonosa. 1853-tól a 3. dragonyos ezred őrnagya volt (ezidőben Kecskeméten és Kiskunfélegyháza környékén időzött az ezred), majd rövid időre elhagyta a lovasságot és a 60. (Wasa) gyalogezredben szolgált. 1855-től a 8. dragonyos ezred ezredese és a 37. gyalogezred ezredtulajdonosa lett, mely nevét is felvette. 1859-ben vezérőrnaggyá léptették elő. 1866-ban az osztrák IV. hadtest kötelékében részt vett a porosz-osztrák háború számos csatájában. Schweinschádelnél és königgrätznél a többségben levő ellenség támadásainak különösen ki volt téve. A július 3-án József főherceg csapatai élén állva, sokáig feltartóztatta a porosz testőrség előrenyomulását. Közben négy lovat lőttek ki alóla; mikor pedig a hadtest parancsnoka, gróf Festetics Tasziló (1813-1883) altábornagy sebet kapott és a harctérről elvitetett, József főherceg dacára annak, hogy maga is megsebesült a kezén, átvette a hadtest vezényletét. Vitézségéért még ebben az évben megkapta a Katonai Érdemkeresztet. A königgrätzi csata után átvette a IV. hadtest parancsnokságát és altábornaggyá, rövidesen táborszernaggyá léptették elő és a Linzben állomásozó gyaloghadosztály élére állították. 1868. december 5-én megbízást kapott a Magyar Királyi Honvédség megszervezésére, melynek haláláig főparancsnoka lett. A honvédség megszervezésében és a kiképzés tökéletesítésében szerzett érdemeiért 1874-ben I. Ferenc József királytól megkapta a Szent István-rend nagykeresztjét, majd rövidesen lovassági tábornokká léptették elő.
(Forrás: Wikipédia)
|