Normál kép: 681_792_pix_oldal_53_kep_0001c.jpg   Méret: 770x876 Színmélység: 24bit Felbontás: 299dpi
Nagy kép: 681_792_pix_oldal_53_kep_0001c_nagykep.jpg   Méret: 814x926 Színmélység: 24bit Felbontás: 299dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: A Magyar Nemzeti Múzeum igazgatói
Horvát István (1837-1843.)

Ismertető szöveg: "Horvát István (Székesfehérvár, 1784. május 3. - 1846. június 13.) bölcsészdoktor, egyetemi tanár. Horvát János, győri származású nemes és Tompos Anna fia (a család 1623. június 25-én nyert nemességet). Székesfehérváron végezte a gimnáziumot 1791-99 között ekkor Pestre ment az egyetemre, ahol a bölcseletet három, a jogtant pedig négy évig hallgatta, s 1805. augusztus 28-án bölcseletdoktori oklevelet nyert. Ezen idő alatt, különösen pedig 1805-06-ban a mezőgazdasági nyilvános leckékre és az orvosi előadásokra mint önkéntes hallgató szorgalmasan eljárt. 1802. szeptember 15-én Ürményi József országbíró házába szegődött tanítónak, Vince s Imre úrfiak mellé. Ettől fogva az Ürményi család neki valódi mecénása volt, csaknem elválhatatlanul élt a család körében, amelyhez szoros baráti viszony fűzte. Megismerkedett Révaival, Kazinczy Ferenccel (1803), Horváth Endrével, Virág Benedekkel, Vitkovics Mihállyal (1804), Szemere Pállal és az akkor élt nevezetes írókkal nyelvészeti s történeti vitatkozásokat folytatott velük levelezésében. Nagyobb figyelmet a Verseghy Ferenc és Révai Miklós közt folyt harcban keltett (1805), amelyben ő is élénk részt vett Révainak védelmében. 1806-ban Válba költözött Ürményi Imre tanításának befejezésére. Hivatalos teendői mellett írogatott, főleg Kulcsár lapjába, a Hazai s Külföldi Tudósításokba. Révai halála után (1807) egyetemi tanár akart lenni, de a rosszakarat megbuktatta. Nevelői tisztének befejezése után, 1808 novemberében végleg Pestre költözött, s e hó 15-én az egyetem elnöki jegyzőjévé nevezték ki 500 forint évi fizetéssel az egyetemi tanács jegyzőségét is magára vállalta (melyet 1837. március 14-éig minden jutalom nélkül vitt). 1809. február 17-én mint az országbíró titkára tette le az esküt és költözött az Ürményi család házába, hogy azután 14 évig (1820. június 1-jéig) az országbíró "jobb keze, a fényes család kedvelt tagja legyen, és hogy a háztól többé utolsó leheletéig meg ne váljék". Az 1811-12-s országgyűlés alatt Pozsonyban tartózkodott, közben Bécsben is megfordult. 1812. szeptember 21-én Szalmásy Terézzel lépett házasságra, aki azonban már 1813. december 20-án meghalt. 1815-ben Szepesy Karolinát vette nőül, akivel aztán 1834-ben bekövetkezett haláláig boldogságban élt." (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page