Képaláírás: A magyarországi püspökségek főtemplomai közül egyedül a négytornyú pécsi Szent Péter és Pál bazilika őrizte meg középkori formáját. Eredete az ismeretlenség homályába vész. Egyesek szerint egy ókeresztény bazilika állt a helyén, amelyet 871-ben a salzburgi érsek szentelt fel újra, majd Szent István király itt jelölte ki székhelyét az 1009-ben alapított püspökségnek.

Ismertető szöveg: A Pécs óvárosában található pécsi székesegyház (Pécsi Szent Péter és Szent Pál Székesegyház, nevezik vártemplomnak, székesegyháznak, bazilikának is), melyet Szent István király idejében alapítottak, több évszázad stílusjegyeit hordozza magán. Legjelentősebb átalakítása Pollack Mihály nevéhez fűződik. A dóm külseje néhány vonásban klasszicista lett, de zömében a gót stílusjegyek uralkodnak. Az 1882-1891 közti újabb átépítés során nyerte el a mai formáját. Az építész Schmidt Frigyes volt, akinek az volt az elképzelése, hogy a templomot neoromán stílusúvá alakítsák vissza. A dóm az UNESCO által világörökségnek nyilvánított ókeresztény sírkamrák közvetlen közelében helyezkedik el. A pécsi székesegyház az első templom az országban, amely a további romlás megakadályozására légkondicionáló berendezést is kapott. A székesegyház "basilica minor" rangra emelkedett, amikor 1990-ben II. János Pál pápa pécsi látogatása során ellátogatott az épületbe. (Forrás: Wikipédia)