Normál kép: 381_476_pix_Page_50_kep_0003.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Nagy kép: 381_476_pix_Page_50_kep_0003_nagykep.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Kasza-kalapáló és ebédfőző-aratók.
Kiss Ferencz fényképei Debreczen környékéről.

Ismertető szöveg: kaszakalapálás
a kasza karbantartási művelete, melyet a gyakori kaszafenéssel ellentétben naponta általában egyszer - munkakezdés előtt vagy déli pihenőkor - végeznek. A kaszakalapálás eszközei: 1. az üllő. Henger alakú fatőkébe bevert, acélozott vas, teteje négyszögletes és félgömbölyű. 2. a kalapács: falusi kovács munkája, egy- vagy kétélű hasáb alakúra alakított vasdarab. Nyele keményfából készült. - Az üllőt földbe verik, és a ráfektetett kaszapenge élét a kalapáccsal aprólékos gonddal végigverik. A kaszakalapálás értése hozzá tartozik a kaszálás tudásához. A kasza minőség, forma és hibásodás szerint más kalapálási technikát igényel. A kaszakalapálás munkáját vidékenként más testhelyzetben végzik. A magyar nyelvterület középső részén általában földön ülve kalapálják a kaszát. Az üllőt a földbe verik, a kasza nyelét fűcsomóra, kévére vagy a térdükre fektetik. Erdélyben fekvéshez közel álló testhelyzetben végzik a kaszakalapálást. Ny-Mo. némely pontján az üllőt a kalapálószékbe erősítik. Ugyancsak Ny-Mo.-ról ismert a kalapálólétra is, amelyre a kasza nyelét támasztották. - Irod. Kiss Lajos: A kasza a hódmezővásárhelyi ember kezén (Népr. Ért., 1926) Imre Samu: A felsőőri földművelés (Debrecen, 1941).
(Forrás: http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-166.html)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page