Képaláírás: A Szentháromság-szobor Esztergomban. - Kiss György szoborműve.

Ismertető szöveg: Az egyik szobormű a régi városház (egykor Bottyán kurucz vezér szállása) előtt levő Széchenyi-térnek a dísze, építészetileg és szobrászilag is igen sikerűlt szentháromság-szobor. Régi idők óta állt itt már szentháromságszobor, de az idő nagyon megviselte, művészi értéke pedig nem volt. A város lebontatta s 15,080 frtnyi költséggel új szobrot készíttetett Kiss Györgygyel, az ismert szoborművészszel, kinek épen egyéb művészi megbízatása is volt Esztergomban. Az új szobornak építészeti része is jelentékeny, mert az alakok architektonikus közreműködéssel helyezkednek el. Középről szépen képzett magas talapzatról három karcsú oszlop emelkedik s az oszlopokon nyugvó párkányzat szolgál a szentháromság helyéül. A világot ábrázoló földgömbön ül az Atya és Fia, fölöttük érczből a Szentlélek lebeg. A csoportozat igen jóhatású fent a magasban. De ez csak egyik részlete a szoborműnek. A hármas oszlop közt ismét egy hármas csoportozat. Mária, mint Magyarország patronája, szent Rókus és szent Sebestyén alkotják ezt a csoportozatot, mindenik mint különálló alak. A talapzatot még háromszögletben lépcsőzet veszi körül, s ezekből külön kiemelkedő talapzatokon három magyar szent alakja adja meg a szobornak nemzeti vonatkozását s gazdagítja a szobrászati hatást. Szent István és Szent László magyar királyok és Árpád-házi Szent Erzsébet erőteljes ós kifejezően formált alakjai állnak a három sarkon, mindenik magában is elég dísze volt egy kisebb térnek. A jól gondolt és jól készült építészeti rész Dvorzsák Ede terve szerint készült, a ki Czigler Győző műegyetemi műegyetemi tanár irodavezetője és munkatársa. Az anyag kemény kő, a szobrokat is keményebb homokkőből faragták. Kiss Györgynek egyik legjobb műve az esztergomi szentháromságszobor. Fölavatása augusztus 14-ikón délután ment végbe Frigyes főherczeg (a király képviselője) s a kormány tagjai jelenlétében, fényes egyházi szertartással.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1901. márczius 3.)