Ismertető szöveg: 1970. A MAGYAR ÖTVÖSSÉG REMEKEI
2x20-as ívekben egyszerre nyomták. A két ívet szélesebb sáv, ívközép választotta el egymástól. Majd a nyomdai íveket kettévágták. Háromféle fogazással létezik.
Mélyny. 12,12:11 3/4,12:12 1/4 F. fog.
T.: Légrády Sándor
Névérték: 2,50 Ft
Á 1970. okt. 27.-1971. dec.31.
PM 602 287 fog. 5 984
2661 2630 2,50 Ft Úrvacsora kehely (1670) 40,- 30,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

I. Rákóczi György erdélyi fejedelem. Atyja Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem (ur. 1607-1608), anyja Gerendi Anna, felesége Lorántffy Zsuzsanna , akinek a kezével megszerezte Sárospatakot és ezzel Észak-Magyarország legtekintélyesebb református birtokosa lett. 1619-ben csatlakozott Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Habsburg-ellenes hadjáratához, elfoglalta Kassát. 1630. december 1-én a segesvári országgyűlés választotta erdélyi fejedelemmé. Erőskezű, centralizáló uralkodó volt, a református egyházat bőkezűen támogatta, de szembeszállt a puritanizmussal. 1636 októberében a szalontai csatában legyőzte az id. gróf Bethlen István (1580 k.-1648) trónigényét támogató budai pasa seregét, majd mindkettővel történt kiegyezéssel megőrizte hatalmát. 1642-ben fejedelemmé választatta idősebb fiát Györgyöt (ur. 1648-1660), és döntését a Portával is elismertette. 1643-ban szövetséget kötött Svédországgal és Franciaországgal és 1644-ben a magyarországi rendek és a vallásszabadság védelmére háborút viselt a Habsburgok ellen. 1645. december 16-án békét kötött Linzben a bécsi udvarral, melynek értelmében élete végéig uralma alá került hét felső-magyarországi vármegye. (Larousse 1994.3k.423 o., Révai Nl.16k.52 o., MNL.15k.291 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Június) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)