Normál kép: 377_480_pix_Oldal_04_Kep_0001_001resz.jpg   Méret: 567x663 Színmélység: 24bit Felbontás: 200dpi
Normál kép új ablakban 
Normal size picture in a new window

Képaláírás: A népies magyar ruházat eredete
Sághy György budapesti szűrszabó mester szines szűrje (hátulról)
Sághy György budapesti szűrszabó mester szines hímzésű szűrje (elölről)
Kunsági női suba
Értelmes Gyula mezőkövesdi szűrszabó mester hímzett szűrje

Ismertető szöveg: Népünk ruházata, - értve a férfi-viseletet, - teljesen ismeretlen és szokatlan nyugaton. A bő gatya és ing, szűrrel, subával együtt csakis a magyarság ruházata.
A messze hajdankorban a skytha népeknek jellemző ruházata volt a gatya. A pontusi görögök révén ismerjük a szűk skytha gatyát, mely a mi pantalónunk őse. A mai magyar gatya és bő ujjú ingért azonban sokkal délebbre, Perzsiába kell mennünk. A méd-perzsa viselet stolája a legősibb forma, a mely eredetileg egy a fej keresztül dugására középen kilyukasztott bő lepedő volt, derékban övvel leszorítva. Ez a stóla a későbbi perzsáknál a szasszanida királyok alatt valódi inggé és bő gatyává alakult. Ezt aztán átvették a szomszéd Baktriában és talán Indiában tanyázó őseink, s elhozván Európába, megtartotta nemzetünk e mai napig.
Az ingen s gatyán kívül a szűr is perzsa eredetre vall. Ezt a vastag szövetet úgy terítették vállra s kötötték össze szíjjal a mellen, hogy egy kis része, mint széles gallér, a háton lelógott. Jellemző a gallérszerű hátulsó részcsücskén a gomb vagy talán csengettyű. Egy persepolisi relief mutatja a legősibb alakot, a hol még nincs ujja a háton hordott vastag térítőnek.
A magyar szűr legősibb s legeredetibb alakját a bakonyi kanász-szűr tartotta fenn. Ez voltaképen egy hosszúkás egyenlő szárú ferdény (trapéz), melynek keskenyebb vége a gallér. A bakonyi szűrnek újjá nincs. Az ujjak helyén egy rövid bevarrott zsebféle van csak.
A suba keletkezését azonban már hidegebb vidékre kell tennünk. A hajdankor éjszaki népei mind hordtak vállravetett állatbőrt. A suba már több bőr összevarrása kerek köpenyformában. Jellemző, hogy a subának pár ujjnyi felálló gallérja is van, a mi persze a szűrnek, épen eredetéből kifolyólag nincs és nem is lehet.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1897. junius 13.)



A szűr jelentése kettős, mely egyrészt az anyagot, szűrposztót, másrészt pedig az ebből a szűranyagból készült, és ugyancsak szűrnek nevezett kabátféle felsőruhát jelenti. A suba mellett a magyar népviselet legsajátosabb ruhadarabja.
A cifraszűr rendkívül egyszerű és régies szabású ruhadarab: minden darabja téglalap alakú, egyenes vonalú. Általában tizenegy darabból áll, a háta és eleje egy darabból szabott. Ujjai egyenesek, és mivel nem használták, ezért sok esetben befenekelték azokat. A cifraszűr legjellegzetesebb darabja a négyszögletes gallér. A két sarkába varrt kerek "csücskője" összekötésével eredetileg csuklyává alakíthatták.
A szűrposztó túlnyomó részben fehér, hímzései pedig sokszínűek és élénkek. Ha az alapszín fekete, akkor világosabb barna vagy drapp színnel hímezték. A hímzések díszítőelemei sokban hasonlítanak a szűcsmintákra: a levéldíszek főként rozmaring és almalevelek, legkedvesebb motívum a rózsa, valamint a szegfű, tulipán és a nefelejcs.
(Forrás: Wikipédia)



A suba a cifraszűr mellett a magyar népviselet "szakrális" öltözéke. A hosszúfürtű magyar juh szőrös bőréből készül, palástszerű, bokáig ér. A suba öregnek tekintélyt, fiatalnak erőt, férfiasságot, hullámzása, a testen való ringása a járásnak, mozgásnak szépséget adott, szerkezeti tagoltsága, díszítése emelte a test derakasságát. A módosabb házasuló legénynek kijárt egy suba, de általában a meglett férfikorban viselték. A hivatali méltóságnak is velejárója volt.
Az egyszerűbbeket- bőrből, az ünneplőket - kinek-kinek módja szerint - 12-24 bőrből csinálták.
(Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page