Képaláírás: A nagykárolyi új kastély

Ismertető szöveg: A gróf Károlyi család egyik legrégibb fészke a nagy-károlyi várkastély, mely már több mint 400 éve, hogy első alakjában felépült, de azóta négy ízben alakították át.
Legelőször Károlyi Lancz László kezdte építtetni, Mátyás király idejében 1482-ben, még pedig nem kevés bajjal, mert Szatmármegye rendéi nem jó szemmel nézték a család emelkedését s tartottak tőle, hogy nagyon elhatalmasodik. Ezért minden módon igyekeztek az építést megakadályozni, de hiába, a kastély csak fölépült. Azonban még ekkor nem volt vár jellege, ezt csak az 1597-iki átépítés alkalmával kapta meg Rudolf császár és a király engedelméből. Már ekkor a török csapatok javában kezdtek prédálni, fosztogatni s épen ez ösztönözte Lancz Lászlót arra, hogy kastélyát védelemre berendezze. Ámde a szatmári rendek gyanakodása megint föltámadt, s csak sok küzdelem után lehetett az építkezést befejezni.
Pedig a következő században már fontos szerepe jutott a kastélynak, mert végvár gyanánt szolgált a törökök ellen, majd aztán a száguldozó kuruczok ellen is. A támadások azonban mind fenyegetőbbekké levén, 1661-ben egészen várszerűvé kezdték a kastélyt átalakítani s erős is lett az már most, de a benne tanyázó német őrség sok keserűséget okozhatott a Károlyiaknak, mert Károlyi Sándor báró 1693-ban így emlékezik róla: "az német praesidiumot Isten Károlyból kivitte", később meg azt mondja, hogy: "nem kevés baja esett a németek miá".
Fontos szerepe volt a várkastélynak 1708-ban, midőn Rákóczy Ferencz fejedelem három izben is vendége volt és itt állapította meg Károlyi Sándorral az erdélyi hadjárat tervét.
Károlyi József 1792-94-ig teljesen újra. építette a régi várkastélyt. A renaissance - stílben épült palotában csak a Rákóczy-szoba maradt meg - némi toldást leszámítva - eredeti alakjában.
Legújabban 1894-96-ig ismét teljesen átépítették a kastélyt a mai díszes alakjára franczia-gót ízlésben.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1897. október 10.)