Képaláírás: Breznyik János

Ismertető szöveg: Breznyik János Ikladon, Pestmegyében, született 1815 május 26-án. Aszódon, Selmeczbányán, Pozsonyban tanúit, majd két évi nevelősködés után Jénában és Hallében töltött az egyetemen egy-egy évet.
1842-ben a selmeczbányai lyceumban a magyar nyelv- és irodalom tanára lett.
A szabadságharcz idején Breznyik is honvéd lett és részt vett Komárom védelmében, e miatt a háború után nem engedte meg neki a bécsi kormány, hogy tovább tanárkodjék. Azonban később Békés-Csabán magán intézetet nyitott, mely csakhamar oly hírnévre emelkedett, hogy növendékei évről-évre szaporodtak. Ekkor szerezte Breznyik Békés-Csabán első 78 hold földjét, melylyel megvetette vagyonosodása alapját.
1858-ban Szeberinyi János rábeszélésére Breznyik ismét Selmeczbányára költözött s átvette a lyceum igazgatását, mert csak az ő vezetése mellett remélték az iskolának újból való felvirágzását.
Az 1859-iki császári pátens a lyceumnál is válságot idézett fel. Breznyiket, mint a pátens ellenesét, igazgatói tisztétől megfosztották, sőt lázítás czímén a pozsonyi haditörvényszék elé idézték.
Miután azonban a pátens 1860-ban visszavonatott, Breznyik megint visszatért az igazgatói székbe, melyet aztán közóhajtásra tovább is ő töltött be s oly érdemesen, hogy 1883-ban 25 éves igazgatása alkalmából Ő Felsége királyi tanácsosi czímmel tüntette ki.
Az 1890/91. iskolaévben a görögpótló tanfolyam új tanár alkalmazását tette kívánatossá ezzel egyúttal lehetségessé vált, hogy Breznyik annyi évi fáradozása után a tanári teendőktől megkíméltessék s most már csak az igazgatói tisztet viselje az 1893. év nyarán azonban nagy korával járó folytonos gyöngélkedését hozván fel okul, az igazgatói tisztről is lemondott.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1897. augusztus 29.)