Képaláírás: Segesvár. - Vágó Bertalan fényképe után.

Ismertető szöveg: Végűl bemutatjuk Petőfi utolsó napjának s hősi halálának színterét, a segesvári völgyet két képben, melyek a Nagy-Küküllő völgyének e részletét, a gyászos emlékű csata terét kelet és dél felőli fölvételben ábrázolják. Amannak a hátterében Fehéregyháza ködlik a Buni erdős hegyláncz alatt, emennek az előterében pedig Segesvár szélső házsorai ereszkednek le a Nagy-Küküllőig, melyen itt az országút egy födött fahídon halad át. Erről a pontról végig látni a völgyön egészen Fehéregyháza tájáig, hol a helység innenső oldalán domborodik az a nagy közös sír, s mellette még két kisebb sírhalom, melyekben több mint kétszáz honvéd s köztük a nemzet nagy költője is aluszsza örök álmát. A nagy közös sirdombot jelöli a most fölavatott egyszerű, de szép emlékoszlop, melynek tetején a turulmadár, régi őseinknek e bűbájos madara áll őrt a porladó hősök hamvai fölött.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1897. augusztus 1.)

Segesvár (románul: Sighisoara, németül: Schäßburg, latinul Stenarum, szászul Schäsbrich) municípium Romániában Maros megyében. Szász szék központja, majd Nagy-Küküllő vármegye székhelye volt.
Marosvásárhelytől 45 km-re dél-délkeletre a Segesd pataknak a Nagy-Küküllőbe ömlésénél fekszik.
(Forrás: Wikipédia)