Képaláírás: Képek a Kaukázusban: Osset nő
A Kaukázusból mai számunkban közölt képeket gróf Zichy Jenő "Kaukázusi és középázsiai utazásai" czimű művéből adjuk mutatványul.

Ismertető szöveg: A most bemutatott osszét férfi és nő a Kaukázus legismertebb népfajához tartoznak. Az osszétek ezelőtt 3000 évvel telepedtek meg a Kaukázusban négy törzsre oszlanak, 130,000-en vannak, nagyobb részt keresztények, de előkelőségük (40-42,000 lélek) mohammedán nyelvök igen fejlett iráni nyelv, melyre az ősi magyar műveltségi érintkezések tárgyalásaiban gyakran hivatkoznak. A hagyomány szerint előkelőségük, különösen a digoroké (az osszétek egy nagy törzse) a magyarok beolvadásából keletkezett.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1897. junius 27.)

Az oszétok az iráni népek csoportjához tartozó etnikum, amely a Kaukázus hegyeiben lévő Oszétiában él.
Becsült számuk mintegy hétszázezer. Zömük,mintegy ötszázezren az Oroszországhoz tartozó Észak-Oszétia-Alánia köztársaságban él, mintegy 65 ezren a Grúziától elszakadt Dél-Oszétiában (1989-es adat), és mintegy 38 ezren Grúzia más részeiben.
Az oszétok a szarmata alánok leszármazottai. Az iráni nyelvek közé tartozó oszét nyelvet beszélik. A cirill ábécét használják.
Többnyire ortodox keresztények, de sok köztük a muzulmán. Velük rokon törzs volt a Magyarországra a 13. században betelepült jászoké (az oroszok eredetileg jaszoknak nevezték az oszéteket, az oszét név grúz eredetű.) Az oszétok legközelebbi rokonai a magyarországi jászok és a tádzsikisztáni jagnobi nép.
(Forrás: Wikipédia)