Képaláírás: Corzan-Avendano Gábor

Ismertető szöveg: Corzan-Avendano Gábor spanyol eredetű nemes családból származott, mely a múlt század elején, III. Károly uralkodása alatt költözött ősi hazájából Magyarországba. Atyja főbányatanácsos volt s igen gondos nevelésben részesítette fiát, ki 1827-ben aug. 20-ikán Szomolnokon született. Alsóbb iskoláit Eperjesen, S.-A.-Új-helyben, Kassán és Selmeczen végezte. Még be sem fejezte tanulmányait, mikor az 1848-iki események őt is magukkal ragadták s honvéddé lett. A háború után, 1850-ben a még csak 22 éves ifjú Bécsbe ment s ott a műegyetemet végezte. Onnan haza jővén, tanári állást kapott a kassai főgimnáziumban és a jogakadémián, hol a politikai számtant adta elő. 1854-ben ugyancsak Bécsben tanári vizsgálatot tett s oklevelet nyert a a mennyiség- és természettudományokból. Kassáról 1858-ban Budapestre került s itt a kir. katholikus V. kerületi főgimnáziumban rendes tanár, majd 1866-ban helyettes, 1867-ben pedig rendes igazgató lett s az ma is. Mint középiskolai igazgató talán ő az egyetlen élő ember azok közül, kiknek igazgatói kinevezését még a király ÷ felsége írta alá mert az alkotmányos élet visszaállítása óta a vallás- és közoktatásügyi miniszter gyakorolja ezt a jogot.
Corzan-Avendano Gábor elejétől kezdve kedvelt tagja volt Budapesten nemcsak a tudományos köröknek, hanem a társaságnak is. Neje, kivel 42 év óta él boldog házasságban, Kronenthali Sacher Károly galicziai helytartó és udvari tanácsos leánya és Sacher-Masoch ismert német író unokatestvére. Fiai közül az egyik a honvédhuszárságnál szolgál mint főhadnagy, a másik pedig a gróf Károlyi uradalmaknál van alkalmazva. Idősebb leánya, László Mihály országos képviselő művelt neje, az ifjabbik pedig Kerényi Endre árvaszéki ülnök felesége Veszprémben.
(Vasárnapi Ujság, 1897. június 27.)

Corzan Avendano Gábor (Szomolnok, 1827. augusztus 20. - Budapest, 1903. június 24.) matematikus, bölcselettudor, főgimnáziumi igazgató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1864).
Corzan Avendano Lajos magyar királyi állami sóbánya-gondnok fia. A gimnáziumot Eperjesen és Sátoraljaújhelyen, a bölcseleti akadémiát Kassán, a jogot Eperjesen, a bányászati és erdészeti akadémiát Selmecen 1847-től 1849-ig végezte ezután a műegyetem hallgatója volt 1850-től 1853-ig Bécsben, ahol 1854. október 7-én tanári vizsgát tett mennyiségtan- és természettanból.
1853. október 12-én a kassai főgimnázium helyettes, 1855. február 22-én rendes tanárának nevezték ki 1858. október 11-én a pesti V. kerületi királyi katolikus főgimnáziumhoz helyezték át. 1866. szeptember 19-én helyettes és 1867. február 19-én végleges igazgató lett ugyanott. A Magyar Tudományos Akadémia 1864. január 20-án levelező tagjai közé választotta. 1868. május 2-án a budapesti tudományegyetemen bölcseleti tudor lett. 1869. március 8-án a magyar királyi honvédelmi és a magyar királyi közoktatási minisztérium az egy évi önkéntesi vizsgálati bizottság tagjává 1869. január 9-én a budapesti magyar királyi tudományegyetemen a felsőbb természettan magántanárává 1872. november 5-én a magyar királyi honvédelmi Ludovika-Akadémián a mennyiségtan tanárává, 1873. junius 29-én az Országos Közoktatási Tanács tagjává és végül 1884. március 12-én a vallás- és közoktatási minisztérium a haraszti állami leányiskola gondnokságának tiszteletbeli elnökévé nevezte ki.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1897. junius 27.)