Képaláírás: A zöldség-elárusítók a központi vásárcsarnokban

Ismertető szöveg: Nem győz az ember eleget gyönyörködni a vásárcsarnokokban, Budapest eme legújabb nevezetességeiben. Különösen pedig az óriási nagyságú központi csarnok az, - ott a pompás Ferencz József-hid és vámpalota szomszédságában, - a mely még a fővárosi ember szemében is valóságos látványosság számba megy.
Ott vannak aztán mindjárt a szomszédságban a gyümölcsös, zöldséges kofák beláthatatlan telepei, elkülönítve szépen egymástól, tisztán, csinosan, példás rendben. Narancs, czitrom, alma, szamócza, cseresznye, spárga, retek, saláta, zöld borsó s minden egyéb gyümölcs és zöldség, szép rendben, roppant tömegekben sorakoznak egymás mellett s önként kínálják magukat a vevőnek a mi különben szükséges is, mert a kofáknak immár ezt nem lehet cselekedni. Ott olvasható ugyanis a falakon szanaszét a kemény tilalom, hogy a vevőkre nem szabad kiabálni: ide jöjjenek, amoda ne menjenek, stb. mint ez hajdan a Dunaparti ősi telepen olyan szokásos volt. Hagyni kell a vevőket a maguk tetszésére: hadd nézegessenek végig zavartalanul mindent, azután vásároljanak ott, a hol nekik legjobban megtetszik valami. Legfeljebb az a kis ártatlan "tévedés" nem jön büntetés alá, ha egyik-másik nyájas kofa, valamelyik tekintélyesebb kinézésű szakácsnét szándékosan "nagyságának" néz és tisztel. Ez nem igen árt senkinek a szakácsnénak jól esik, az előzékeny kofának meg jövőre is biztosítja a vevőt.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1897. junius 6.)

A Nagycsarnok (hivatalos nevén Központi Vásárcsarnok, egyéb nevei: Vásárcsarnok, Fővám téri központi vásárcsarnok, régebben Dimitrov csarnok) Budapest legnagyobb vásárcsarnoka, amely Budapest IX. kerületében, a Fővám tér (régebben Dimitrov tér) 1-3. alatt található.
A mai Szabadság híd pesti hídfőjénél volt a fővámház, ahol a Duna folyamon szállított áruk elvámolását végezték. A vízi út közelsége is magyarázza, hogy itt alakult ki Pest egyik piactere, két városrész, a Belváros és a Ferencváros határán. ...
Pecz Samu építész, műegyetemi tanár tervei alapján készült el 1897-ben, a szomszédos Közgazdasági Egyetemmel együtt. A magyarországi historizmus téglaépítészetének az egyik legszebb alkotása. A bejárati kőkapuk neogótikus stílusjegyeket viselnek. A tetőt a pécsi Zsolnay-gyár színes épületkerámiái fedik. Az épület alapterülete kb. 10 000 négyzetméter. Óriási vas tetőszerkezet fedi. Az épületet 1977-ben nyilvánították műemlékké. Az idők folyamán erősen tönkrement, 1994-re azonban felújították, 1999-ben pedig elnyerte az építészeti szakma legkiemelkedőbb nemzetközi elismerését, a FIABCI Prix d'Excellence díját. (Forrás: Wikipédia)