Képaláírás: A pozsonyi koronázási emlékszobor. - Fadruss János szoborműve.

Ismertető szöveg: A szobrot Pozsony városa az ezredéves ünnepre rendelte meg, de csak az őszszel készült el. Fehér márvány szobor lévén, Olaszországban, a carrarai hires márványbányáknál vésték ki, s ott késtek meg vele. Ünnepélyes leleplezése e hó 16-ikán lesz, a király, a királyi család számos tagjának, a minisztereknek, az országgyűlés és a tudományos testületek s hatóságok küldöttségeinek jelenlétében, nagy pompával. Sötét gránit talapzaton emelkedik a lovas szobor, kétszeres életnagyságú alakjaival. A hosszúkás talapzat két vége gömbölyded, s az első részen ott van az ismeretes mondás : "Vitám et sanguinem", a karok és rendek áldozatkészségének sokat emlegetett kifejezése, mely biztatón szólt az ellenségtől megtámadott királynőhöz. A város felé eső oldalon levő fölirat ez: "Magyarország fönnállásának ezredik évében a királykoronázások emlékére emelte Pozsony szab. kir. város közönsége 1896."
Büszke ménen ül Mária Terézia, fején Szent István király koronája. Az ifjú fejedelmi hölgy női szépsége alakján, magatartásán, arczán, egyik főczélja volt a művésznek. Nyugodt szép alak, baljában a ló kantárját, jobbjában pedig a jogart tartja. A mén leszegi fejét, s lábai alatt győzelmes csaták jelei: törött ágyú és roncsolt sánczkosár, mintha azokon lépett volna keresztül. Jobbról a királyasszony oldalánál harczban edzett magyar vitéz áll s magasba emelt kardjával a határ felé mutat balról magyar főúr lép a paripa mellett, a királynő felé fordítva kifejező arczát, s nyugodt elégültséggel mutat baljával oldalt, az ország felé. Az egész szobor-csoportozaton nagy méretei mellett is sok a finomság, s fő alakjában a női kellem is szerencsésen érvényesül. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1895. augusztus 18.)