Képaláírás: Ut a hallhatatlanság felé. - Az utolsó akadály előtt.

Ismertető szöveg: A nagy kerek oszlopcsarnok közepén emelkedett Stróbl Alajos nagy méretű plasztikonszerű műve, mely a halhatatlanság forrásához való küzdelmet és iparkodást ábrázolj a. Egyik képünk ezt a nagy csoportot tünteti föl. Hegyszakadék sziklapárkányzatába vágott kapun tör elő mintegy 14 művész alakja. Az előtérben a kibukkanó alakok között a fiatalabb művésznemzedék nevesebb tagjai ismerhetők föl, mig elébb a művészi múlttal biró mesterek indulnak neki az utolsó akadálynak. Előttük zuhog alá a patak vize, melynek folyása mentén idáig jutottak. A vízesés meredek partja előtt áll a festő iskola néhány hölgy növendéke tanáraikkal együtt. Tul a vízesésen immár áthatolt egyik állatfestőnk, magával vivén két birka-modelljét is, háta megett halad előre egyik jeles szobrászunk feleségével együtt, észre sem véve, hogy mögötte az utolsó akadálynál hanyatt esett egyik festő tanárunk. A szikla utolsó kiugrásán ott ágaskodik a hitregei szárnyas ló, a Pegazus. Itt leghevesebb a küzdelem. Négyen már fenn vannak a hátán büszkén kapaszkodva a nyeregtelen lovon egymásba ezek a mi művészetünk kész apostolai de a kik alul vannak, azok még csak versenyzők. Egy pár művész-alak bizony alá gurult a szikláról s csak mozdulataikból látjuk törekvésük czélirányát. Az építészek egyik nesztora pedig izzadságát törölgetve s az útból félre térve pihen, akadálytalanul eresztve a szárnyas paripát a maga útjára. Tán valami fogyasztó kúrára gondol, hogy majd könnyebb testi sulylyal kaphasson fel a Pegazusra.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1897. márczius 28.)