Képaláírás: A boszniai árvíz
A visegrádi Drina-hid az árvíz után.

Ismertető szöveg: Alighogy bezárultak ezredéves kiállításunk kapui, szomorú napok következtek Boszniára s a novemberi árvíz kiválóan szomorú eseménye ezen tartomány 1896. évi történetének. A Drina és összes mellékfolyói, emberemlékezet óta nem tapasztalt magasságra dagadtak, és összezúzták s elsöpörték a hidakat, járhatatlanná tették az utakat, romba döntötték a házakat, elpusztítottak egész falvakat, földúlták a szántóföldeket, megsemmisítették a télire elrakott élelmi és takarmány-készleteket, megölték az embereket és állatokat.
Nem kevésbbé nagy volt a veszedelem a Drina közép vidékén, a miről szomorú tanúságot tesz Visegrád. A Rzsava a város alatt szakad a Drinába és ennek folytán két oldalról támadt a viz az újabb időben örvendetes virágzásnak indult községnek. Itt 166 ház esett áldozatul. Visegrád a török időben fontos szerepet játszott, amennyiben a Konstantinápolyba vezető országút itt vonul át a Drinán. Szokolovics Mehemed nagyvezér - a ki bosnyák származását soha nem feledte el - hálából szülőföldje iránt 1571-ben raguzai építőmesterekkel nagy szállóházat és kőhidat emeltetett Visegrádon. A gyönyörű építmény a mostani árvíz alkalmával is megfelelt jó hírnevének, mert minden komolyabb baj nélkül került ki a veszedelemből, a mint egyik képünkön látható.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1897. január 10.)

Višegrad bosznia-hercegovinai város a Drina partján a bosnyák-szerb határon fekvő Zvijezda hegytől nyugatra.
A város nevezetessége a Drinán 1571-ben épült híd, amelyet Szokoli Mehmed budai pasa építtetett. (Lásd: Szokoli Mehmed pasa hídja.) A hidat 2007-ben a Világörökség részévé nyilvánították. A híd tervezője állítólag a híres "Szinan". A pasát eredetileg Višegrád vidékéről gyerekadóként vitték Törökországba, s megvagyonosodván ezért áldozott fel ekkora összeget. A híd lábánál egy "han"-t (karavánszerájt) is működtetett, halála után azonban ez elhagyatottá vált.
(Forrás: Wikipédia)