Képaláírás: A plitvicai tavak és zuhatagok
1. A plitvicai vízesés. 2. Kilátás a felső Okrugliak tóra. 3. Turista-ház, vendégfogadó és fürdő-épület. 4. A Milanovac zuhatagok. 5. A plitvicai tavak általános képe.

Ismertető szöveg: Plitvica, melyről a völgynek ezt a varázslatos részét és a vizekel is nevezni szokás, szegényes kis falu a vízjátékok közelében. Az utazók rendesen innen indulnak ki a mesésen kies völgy látogatására, melynek páratlan látványosságai mintegy 8 kilométernyi hosszaságban vannak a legfestőibb változatossággal inkább elszórva, mint elosztva.
A völgy alapvonala délről éjszak felé fut, s alsó végén a Korana patak ömlik ki belőle, melynek szintája mintegy 200 méternyivel van alantabb a legfelső vízmedenezénél. A szeszélyes alakulása völgy hol szakadékos sziklaszorosokká szűkül, hol téresebb medenczékké tágul, melyeknek különböző magasságú lépcsőfokain 3 tómedencze, ezek közein pedig 30 nagyobb és számtalan apróbb znhatagban omlik, szökik, bukik alá nagy messzire elhallatszó morajjal, zúgással. A tavak közt legnagyobb a Kozjdk tó, mely 600 méternyi széles és 3 kilométernyi hosszú, és legregényesebb környezetűek az Okruglialc es a Milanovac tó, melyek különös bájjal kötik le a szemlélő figyelmét.
De ezek csak egyik fajtáját teszik az itteni szépségeknek. Még sokkal megkapóbbak és bámulatosabbak az egyes tavak közein zajongó, morajló, csattogó és csevegő vízesések, melyek száz különböző alakban és nagyságban zuhognak alá a felsőbb tavakból az alsóbbakba. Legnagyobb zúgással s tombolással özönlik alá a két ágra szakadó voltaképi plitvicai zuhatag, melynek dörgő vize 78 méternyi mélységbe zuhan le, fehéres tajtékot hányva a környező sziklákra. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1897. január 10.)