Normál kép: aug7_17.jpg   Méret: 770x582 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Nagy kép: aug7_17_nagykep.jpg   Méret: 964x729 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: 2003. JELES MAGYAROK (II.)
100 éve született Neumann János (1903-1957) és Soó Rezső (1903- 1980), 150 éve született Zipernowsky Károly (1853-1942).
50-es ívekben nyomva, egy íven 5 vonalkód.
Ofszetny. 13:13 1/4 F. fog.
T.: Kertész Dániel
Névérték: 40,- Ft
Á 2003. febr. 12.-2003. márc. 31. (4675 sz.) - 2005. dec. 31. (4674, 4676 sz.)
P 300 000 fog.
4675 4765 40 Ft Soó Rezső portréja, a Bodzaszagú ujjaskosbor virágja 1100.- 800.-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)



Soó Rezső magyar botanikus. A Budapesti Tudományegyetemen 1925-ben szerzett tanári oklevelet. Ezt követő két éven át a Berlin-Dahlem Növénytani Intézet ösztöndíjasa volt. Itthon a tihanyi Biológiai Kutatóintézet adjunktusa, majd 1929-40 között a Debreceni Tudományegyetem növénytani tanszékének volt a tanára, miközben létrehozta a növénytani intézetet és a botanikus kertet. 1940-től 1944-ig Kolozsvárott az egyetem növényrendszertani tanszékének tanára és az Erdélyi Múzeum-Egyesület növénytárának igazgatója. 1945-től ismét Debrecenben az egyetem Természettudományi Karának dékánja. Oktatási tevékenysége mellett elsőként dolgozta fel Kolozsvár környékének növénytársulásait. Megrajzolta a történelmi Magyarország flóra- és vegetáció-térképét. Leírta a Balatonvidék, a Bükk, a Mátra, a Tiszántúl, a Székelyföld flóráját. Kidolgozta az első önálló magyar fejlődéstörténeti növényrendszert. A Bátorligeti láp védetté nyilvánítását is ő kezdeményezte. Legjelentősebb műve A magyar flóra és vegetáció rendszertani növényföldrajzi kézikönyve 6 kötetben. Botanikai tevékenységén túl, egyéni kedvtelésből az 1920-asévek elején bélyeggyűjtésbe kezdett. Előbb Magyarország, majd Európa, Kína, Japán, Irán, Ausztrália, Új Zéland, Kanada és az USA bélyegeit gyűjtötte. Gyűjteménye - főleg az európaiak - csaknem teljesnek volt mondható. A kiállításokon gyűjteménye messze kiemelkedett a többi kiállított anyagból. Gyűjteményét a debreceni Déri Múzeumra hagyta azzal a céllal, hogy alapul szolgáljon az ország második bélyegmúzeumának létrehozásához. E cél megvalósulása még várat magára. (MNL.16k.172 o.,Temafila 2003/1.Juhász L.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Augusztus) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page