Ismertető szöveg: 1990. TÖRTÉNELMI ARCKÉPCSARNOK (III.)
Az 50 bélyeget tartalmazó ívekben a sor 2 címlete a bélyegképek változásával sakktáblaszerűen helyezkedik el.
Ofszetny. 11 1/2:12 F. fog.
T.: Szőnyei György
Névérték: 5,- Ft
Á 1990. ápr. 6.-1992. dec. 31.
P 708 300 fog. 5 100
4035 4083 5 Ft Hunyadi János (kb. 1407-1456) 50,- 25,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Hunyadi János magyar hadvezér. Magyarország kormányzója 1446-1452 között. Hunyadi Vajk udvari katona és demsusi nemes oláh családból származó Morsina Erzsébet fia. Az oláhok Szibinyáni Jánknak nevezték. Apród éveit Ozorai Pipo magyar főúr, hadvezér környezetében töltötte 1420 körül, majd Lazarevics István szerb despota udvarába került, ahol 1426 körül együtt szolgált Szilágyi Lászlóval, akinek Erzsébet nevű lányát feleségül vette. Szilágyi Erzsébettel kötött házasságából két fia született, László és a későbbi I. Mátyás király. 1430-ban Zsigmond király udvarában szolgált, akinek kíséretében eljutott Itáliába. Ott két évre Filippo Maria Visconti milánói herceg zsoldjába szegődött. 1434-ben hazajött és újra a király szolgálatába állt. 1439-46 között szörényi bán volt. A bátaszéki csata után jutalmul I. Ulászló magyar és lengyel király (ur. 1440-1444) 1441-tól 1446-ig erdélyi vajdává, temesi ispánná és nándorfehérvári főkapitánnyá tette. Balkáni hadjáratában 1443-44-ben több csatában legyőzte a törököket, de a várnai ütközetben 1444-ben vereséget szenvedett. 1445-ben az országtanács tagja és az egyik országos főkapitány lett. 1446-ban V. László (ur. 1440-1457) kiskorúsága idejére az ország kormányzójává választották. 1448-ban Brankovics György szerb fejedelem (ur. 1427-1456) árulása következtében a rigómezei csatát a törökkel szemben elvesztette. Hazatérőben Brankovics György fogságába került. Szabadulása után Brankovicsot hűtlenné nyilváníttatta, elkobozta jószágait és hadjáratot indított ellene, végül békét kötött vele 1450. májusban. Hatalmának megszilárdítása érdekében hosszú ideig harcolt III. Frigyes német-római császárral (ur. 1452-1493), a Cillei-családdal, és a Felvidéket uraló Jan Jiskra cseh zsoldosvezérrel,akit egyszer sem tudott legyőzni. 1452-ben a kormányzóságról való lemondása után, mint főkapitány irányította az ország török elleni védelmét, ehhez azonban sem külföldről, sem belföldről hathatós támogatást nem kapott. 1456. július 22-én saját seregével és a Kapisztrán János által parasztokból toborzott keresztesekkel Nándorfehérvárnál súlyos vereséget mért a II. Mehmed szultán (ur. 1444-46, 1451-81) vezette többszörös túlerőben lévő török seregre. III. Callixtus pápa (1455-1458) e győzelem emlékére rendelte el Urunk színeváltozásának ünnepét és a mindennapi déli harangszót. Győzelmét követően, hamarosan pestisjárvány áldozata lett. Az 1442-ben maga által kijelölt gyulafehérvári székesegyházban temették el. Emlékét a néphagyomány és művészeti alkotások örökítették meg. (Larousse 1992.2k.159 o., Az Emberiség Kr.1991., Révai Nl.10k., MNL9k.698 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Augusztus) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)