Képaláírás: Báró Kemény Zsigmond

Ismertető szöveg: "A Kisfaludy-társaság minden évben díszülést tart a Kisfaludy Károly születésnapját követő vasárnap. Febr. 9-ikén is díszes és nagy közönséggel telt meg az akadémia díszterme a negyvenkilenczedik közülésre. Az elnöki emelvényen, délszaki növények zöld lombja közt fehérlett b. Kemény Zsigmond márvány szobra, melyet a társaság megrendelésére Stróbl Alajos szobrász készített. Az elnöki megnyitó ünnepelte b. Kemény Zsigmondnak, a társaság néhai elnökének, a nagynevű publiczistának és írónak emlékezetét." (Forrás: Vasárnapi Ujság 43. évf. 7. sz. (1896. február 16.)

A kiegyezés után már alig volt politikai szerepe. A szerkesztés, az éjszaka végzett, túlhajtott írói munka, zilált anyagi helyzete és a politikai izgalmak felőrölték idegeit. Még a Kisfaludy Társaság elnökségét is (1866-tól) egyre inkább csak forma szerint látta el. Betegsége mindjobban elhatalmasodott rajta és elméje elborult. Hazatért Erdélybe, öccsének pusztakamarási birtokára és ott halt meg. Emléke előtt tisztelegve Marosvásárhelyen Tolnai Lajos 1878-ban irodalmi társaságot létesített. Eleinte a társadalmi regények és elbeszélések, később a történelmiek vannak túlsúlyban. Regényeiben a sötét háttérbe rendszerint tragikus történetet állít be. Hősei nem közönséges emberek. Botlásaikért aránytalan büntetéssel bűnhődnek. (Forrás: Wikipédia)