Normál kép: jul7_07.jpg   Méret: 637x886 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Normál kép új ablakban 
Normal size picture in a new window

Ismertető szöveg: 1968. ÉVFORDULÓK - ESEMÉNYEK (VI.)
Rézny. (2511), Ofszetny. (2515), Mélyny. 11 1/4 : 12 F. fog. (2509), 12 :11 1/4 F. fog. (2513), 12 F. fog. (2515), 12 :11 1 /4 F. fog. (többi érték)
T.: Gál Ferenc (2513), Kékesi László (2515), Légrády Sándor (2514), Nagy Zoltán (2511), Zsitva Szabolcs (2516), Bokros Ferenc (többi érték)
Névérték: 60 f
P 700 000 fog. 4 000
2514 2432 60 f Tompa Mihály (1817-1868) Á 1968. júl. 30.-1969. dec. 31 20,- 10,- 900,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)



Tompa Mihály magyar költő, református lelkész. 1832-ben került Sárospatakra szolgadiáknak, hogy fedezhesse tanulmányait. 1844-ben otthagyta Sárospatakot és házitanítóskodott Sárbogárdon és Eperjesen. Az Atheneum, a Pesti Divatlap és az Életképek rendszeresen közölték verseit. 1846-tól haláláig lelkész volt Bején, Keleméren és Hanván. 1846-ban Szuhay Mátyás című elbeszélő költeménye Arany János Toldija mögött második lett a Kisfaludy Társaság pályázatán. A nemzeti romantika, a népi-nemzeti irány Petőfi Sándor és Arany János után legjelentősebb képviselője volt. Népszerűsége az 1840-es években Petőfiével vetekedett, az 1850-es években pedig fontosabb szerepet játszott az irodalmi életben, mint Arany János. Az utókor azonban mögéjük helyezi, mert költészetéből, minden értéke mellett is hiányzik barátai zsenialitása. Első átütő sikerét a Népregék és mondák című 1846-os gyűjteményével aratta. Versei miatt 1852-ben, majd 1853-ban néhány hétig a kassai hadbíróság vizsgálati fogságban tartotta. Művészi kiteljesedése a szabadságharc bukása utánra esik. A Bach-korszak idején írt, a köz fájdalmát megéneklő, az allegória és a példázat alakzatára épülő versei hozták meg számára az országos népszerűséget. A gólyához vagy A madár fiaihoz című verseinek egyes sorai szállóigévé váltak. Hasonló szellemű verse még a Levél egy kibújdosott barátom után. Utolsó allegóriái közól kiemelkedik az Új Simeon és az Ikarus című művei. Élete végéig hirdette a nemzeti függetlenség eszméjét, elutasította a kiegyezést. (Világir.Kisencikl.1976.2k,433 o., Larousse.3k.903 o., MNL.17k.564 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Július) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page