Ismertető szöveg: 1962. ÉVFORDULÓK-ESEMÉNYEK (I.)
Mélyny. 11 1/2 : 12 F. fog. (1934)
12 : 11 3/4 F. fog. (többi érték).
T.: Vertel József (1934), Bokros Ferenc
Névérték: 1,- Ft
PM 320 000 fog. 8 622
1932 1867 1 Ft Egressy Gábor (1808-1866) 20,- 10,- 800,-
Á 1962. szept. 18.-1963. dec. 31.
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Egressy Gábor magyar színész. Eredeti családi neve Galambos volt. A szülői háztól három alkalommal szökött meg, hogy színésznek állhasson és Rozsnyón lépett először 1826-ban színpadra. Két évig kisebb vándortársulatoknál működött, majd 1828-tól a kassai, kolozsvári és a budai Várszínházhoz szerződött. Bécsi, müncheni, párizsi tanulmányutak után a Pesti Magyar Színház - a későbbi Nemzeti Színház - tagja, 1845-től rendezője is lett. 1844-ben barátságot kötött Petőfi Sándorral. 1848. március 15-én ő szavalta el a Talpra magyar-t a Nemzeti Színház közönségének. A szabadságharc kitörésekor nemzetőrnek állt, majd 2 hónapig Szeged kormánybiztosa is volt. A világosi fegyverletétel után Törökországba menekült, s távollétében kötél általi halálra ítélték. 1850-ben tért vissza, 1851 októberben amnesztiát kapott. 1851-54 között operákat rendezett. 1854 májustól ismét fellépett a Nemzeti Színházban. Ő emelte ki a feledésből Katona József: Bánk bán című drámáját és az ő kezdeményezésére alakult meg 1865-ben a Színitanoda, melynek első színészmesterség tanára is volt. A francia romantikus színművek hőseinek hiteles ábrázolója, a magyar színészvilág egyik igen jelentős alakja volt. 1866. július 30-án Obernyik: Brankovics György című drámájának címszerepében a színpadon agyvérzés érte és még aznap este meghalt. Több önálló szépirodalmi és esztétikai műve is megjelent. Az első magyar színházi folyóirat a Magyar Színházi Lap alapítója volt. (Révai Nl.6k.178 o.,Színházi Kisl.1969.117 o., MNL.7k.48 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Július) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)