Ismertető szöveg: 1996. MAGYAROK A NAGYVILÁGBAN A TECHNIKA FEJLŐDÉSÉÉRT
50-es ívekben nyomva.
Ofszetny. 12:11 1/2 F. fog.
T.: Dudás László
Névérték: 75,- Ft
Á 1996. jún. 21.-1998. dec. 31.
P 487 000 fog.
4341 4388 75 Ft Bay Zoltán (1900-1992) 170,- 130,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Bay Zoltán magyar fizikus. A debreceni Református Kollégiumban tanult, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen doktorált 1926-ban. Négyéves berlini tanulmányút után a szegedi egyetem elméleti fizika professzora lett 1930-ban, ahol Szent-Györgyi Alberttel került kutatási kapcsolatba. 1936-ban az Egyesült Izzó Tungsram Kutatólaboratóriumának igazgatója lett. Itt dolgozta ki a magyar rádiólokátort. 1938-48 között a Műegyetemen létrehozott atomfizika tanszék tanára volt. Ebből az időből valók az elektrogardiográf és a színét változtató neonreklámcső találmányai. A II. világháború után az Egyesült Izzó egyik vezetőjeként radarral végzett Holdvisszhang kísérletet, amely 1946. február 7-én hozott eredményt. A személyét is érintő fenyegetések előtt az USA-ba emigrált, ahol 1948-1955 között a Washington Egyetem kutató-professzora, 1955-72 között a National Bureau of Standars osztályvezetője lett. 1972-től - nyugdíjasként - volt az American University professzora. Kutatásainak főbb eredményei még: az elektronsokszorosító tökéletesítése, a méterdefiníció reformja a nagy pontossággal meghatározott fénysebesség alapján. 1990-ben jelent meg dokumentumkötete Az élet erősebb címmel. (Larousse 1991.1k.261 o., A XX. század Kr.1994., MNL.3k.396 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Július) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)