Képaláírás: A fejedelmi vadászatok Mohács vidékén
A dunai ligetek a batinai Leányvártól nézve.

Ismertető szöveg: Képünk előterében egy várrom utolsó maradvány-fala áll, némán tanúskodva a fölötte elviharzott zivataros időkről. A Mátyás korabeli Leányvár romja ez, melynek úrnője a monda szerint nagy kegyetlenséggel uralkodott e vidék népe fölött. A kegyetlen úrnőről szóló monda még most is szájról-szájról jár a batinai és szomszéd vörösmarti lakosoknál. Az egykor büszke vár termeiben egy kevély vén leány, Vörös Mártha, lakott, a ki kegyetlen korbácsütésekkel kényszeríté a vidék népét az ingyen munkára, sőt dologra fogatott minden idegen jövevényt is, a ki a dunai réven e vár közelében átkelt. A ki megtagadta az engedelmességet, azt hajdúival lefogatta és véresre botoztatta. A jajveszéklő nép panaszos hangjai elhatottak az igazságos Mátyás király füleihez, a ki álruhába öltözve, maga is átkelt egyszer a bezdáni réven, s ellenkezvén a vereshaju aggszűz parancsszavával, meg is botoztatott volna, ha magát föl nem fedezi. A vidék réme, a gonosz szívű Vörös Mártha, akkor halálra ijedve, futott, merre látott. Mátyás király katonái meg üldözőbe vették a robogó szekeret, melyet az Isten keze is utolért, mert egy magas partoldaldalról lefordult s összetörte a kevély asszonyt. Innen e hely neve: Vörösmart. A várrom vidékén lakó sokaczok ajkán pedig megmaradt a mostani kis község szerb neve, Batina, a mi szerbül botot (battinu) jelent.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1893. október 1.)

Kiskőszeg (horvátul Batina, németül Donau-Daru-Winkel) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Darázshoz tartozik.
Eszéktől 25 km-re északkeletre, a Duna jobb partján, az ún. Baranyai háromszögben fekszik.
Nevét egyesek szerint a Duna és a Karasica-patak egybefolyásánál levő köves szegletről kapta.
Batina nevét a Kőszeggel szemben, a Duna túlsó partján, Bezdán területén feküdt középkori Battyán helységről nyerte, mellyel a battyáni rév kapcsolta össze.
(Forrás: Wikipédia)