Képaláírás: Dr. Rimely Károly, beszterczebányai püspök

Ismertető szöveg: Rimely Károly (Esztergom, 1825. február 4. - Garamszentkereszt, 1904. január 13.) teológiai doktor, besztercebányai püspök.
Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában, mint az Emericanum növendéke Pozsonyban végezte. 1840-től a bölcseletet Nagyszombatban, a teológiát 1842-től Bécsben hallgatta. Pappá szenteltetett 1848. június 21-én. A beteg dömösi plébánost segítette egy ideig, azután káplán volt Patakon és 1849-től Budán a Krisztinavárosban, ahol a város ostroma alatt is jelen volt. 1850-ben tanulmányi felügyelő lett a bécsi Pazmaneumban. Az 1852-53. tanév végétől az egyháztörténelem és jog tanszékén működött az esztergomi papnevelőben egyszersmind házasságvédő és zsinati vizsgáló volt. 1860-ban pázmáneumi aligazgató, majd ideiglenes igazgató, egyszersmind pápai t. kamarás is lett. 1867. március 16-án pozsonyi kanonokká neveztetett ki. 1868 márciusában Rudolf trónörökös, Gizella és Klotild főhercegnők magyar nyelv- és irodalomtanára, és 1870-ben Üdvözítőről elnevezett lekéri valóságos apát lett. 1876. január 17-én, midőn a trónörökös és főhercegnők tanítását befejezte, a Lipót-rend lovagkeresztjét kapta. 1889. április 28-án pozsonyi városi plébánosnak választatott meg. 1892-ben a pápa házi főpapjai közé sorozta. 1893. május 23-án besztercebányai püspökké nevezte ki a király. 1898-ban ülte áldozópapságának 50 éves évfordulóját, mely alkalommal a király a Ferenc József-rend nagykeresztjével és sajátkezű üdvözlő levelével tüntette ki. A történelmi társulat alapítója 165 forinttal. Meghalt 1904. január 13-án a garamszentkereszti kastélyában.
Cikkei az 1850-es évek elején a Religióban papi nevelésről s egyéb napi kérdésekről, (1853. I. Töredékeszmék a kegyszerfélékről) a Családi Lapokban (1853. Dömös, történelmi adatok után) az István bácsi Naptárában (1856. Esztergom) a Pázmány-Füzetekben (1857, 1859. egyházi beszédek) a Magyar Államban (1884. a pozsonyi közművelődési egyesület ülésén tartott elnöki beszéde) a Vasárnapi Ujságban (1896. 51. sz. Rudolf trónörökös neveltetéséről) az Egyetemes Magyar Encyclopaediának is munkatársa volt.
(Forrás: Wikipédia)