Képaláírás: A virágkorzó a Városligetben.

Ismertető szöveg: Május 20-án, a virágkorzó napján, gyönyörű tavaszi nap virradt a fővárosra. Délután ezer meg ezer ember sietett ki a városligetbe, melynek az Andrássy-út torkolatától az István-útig terjedő része el volt zárva. A Stefánia-út mentén emelt tribünök leginkább női közönséggel teltek meg, míg a közönség nagy része a sétaút két felén foglalt állást.
Három órakor kezdődött meg a virágos kocsik felvonulása és egy óra múlva a korcsolya-csarnok előtt húzódó félkörben állott fel a gyönyörűen díszített kocsik hosszú sora. Négy órakor a főrendező intésére megkezdődött a korzó. A kocsik lassú ügetésben haladtak egymásután a Stefánia-úton az István-útig, honnan visszafordultak és megkerülve az artézi forrás környékét ismét visszatértek. így ment ez a keringés másfél órán át szakadatlanul.
Az első felvonulásnál a bámulat moraja zúgott végig a tömegen. A fogatok pazar fényi nyel és megkapó ízléssel voltak díszítve. Élővirág és művirág-sátrak borultak a kocsikra, melyekben bájos leánykák, szépséges asszonyok, vagy ismert fővárosi gavallérok ültek. Egyik kocsi madárfészket ábrázolt, melyből kedves hölgyek kandikáltak ki. Fejük fölött fehér hattyú lebegett. A másik kocsi motívumait napraforgók szolgáltatták. A négy kerék négy óriás napraforgó volt s a kocsi fölé boruló sátor is napraforgóból készült. A harmadik hintó orgonalugassá volt varázsolva, a negyedik Makart-csokrot mutatott, melyet mosolygó leányfejek tarkítottak, az ötödik lótuszokból és sásból volt összealkotva, mintha a Nilus partjáról telepítették volna ide.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1893. június 4.)