Képaláírás: Az Arany János szobrának mintája Strobl Alajostól.

Ismertető szöveg: A magyar nemzet nagy költője, Arany János, alig hunyta le örökre a szemét, nyomban megindult az országos gyűjtés s nemzeti közadakozásból aránylag rövid időn együtt volt a szoborra szükséges százezer forintnyi összeg. Ekkor megalakult a szobor-bizottság a magyar tudományos akadémia elnöke, Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter elnöklete alatt. A bizottság 1887-ben kihirdette a pályázatot, melynek kitűnő eredménye lett.
A szűkebb pályázaton, mely az 1888-ik év őszén járt le, Stróbl Alajos lett a győztes azzal a művével, mely aztán a végleges szobormű mintájául szolgált.
A művész azt a pillanatot ragadta ki a költő életéből, a mikor a múzsának áldoz. Arany János ott ül a Margitszigeten egy kőpadon, kedvencz tölgyfái alatt, egyszerű magyar ruhában, kissé hajtott testtartással. Térdén van a hires "kapcsos könyv", melybe első költői gondolatait szokta volt jegyezni s a melyet oly féltékenyen őrzött. A költő alakja mély érzéssel és erőteljes realisztikus felfogással van megteremtve. Bár előtte a könyv, nem abba néz, hanem a szabad természetbe, mely őt mindig inspirálta. Meglátszik, hogy el van mélyedve gondolataiba s valami nagy, költői eszmén elmélkedik. E fő alaknak, mely oly hiven jellemzi a nagy költőt, méltó kiegészítője a talapzat alsó részén levő két mellékalak: Toldi és Piroska. Stróbl ezzel a két alakkal kivánta jelképezni az "eposz"-t és a "népköltészet"-et.
A szobornak kiegészítő része még elől a turul-madár, mely lanton áll s hátul két ál-arcz, mely Aranynak Aristophanes-fordításaira vonatkozik. Egyetlen felirata az emléknek:
"Arany" és alatta egy arany csillag.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1893. május 14.)