Képaláírás: Az Országos Nőképző-Egyesület jubileum-rendező bizottságának tagjai az elnököknek a választmány által felajánlott ezüst koszorúkkal.
Petheő Rikhardné, b. Pongrátz Ilona.
Rudnay Jozsefne, Veres Szilárda.
Emich Gusztávné, Tormay Etelka.
Csiky Kálmánné, Gönczy Etelka.
B. Andreánszky Gáborné, Rudnay Lenke
Özv. V. Kovách Zoltánné, Szerdahelyi Antonia

Ismertető szöveg: Az Országos Nőképző Egyesület a hazai nőnevelés ügyét előmozdító egyesület volt.
Veres Pálné (Beniczky Hermin) 1867. felhivással fordult a magyar nőkhöz, hogy egyesületi uton törekedjenek a hazai nőnevelést kezdetleges állapotából magasabb szinvonalra emelni, mely felhivás eredményeképp ugyanazon év májusban értekezletet tartottak Budapesten, mely határozattá emelte oly egyesület létrehozását, melynek célja a nőknek alaposabb és magasabb kiművelése és közhasznu ismeretek elsajátíttatása által az önfentartásra is képesítés nyújtása.
1868 márciusban tartották meg a kormány által megerősített alapszabályok alapján az Országos Nőképző Egyesület alakuló közgyülését. Elnöknek Veres Pálnét, alelnöknek Teleki Sándor gróf feleségét választották meg. 1869-ben az egylet kisérletképen 14 növendékkel megnyitott egy felső tanfolyamot. Az intézet igazgatója a főváros kiváló tanerői élén Gyulai Pál lett. Az Országos Nőképző Egyesület a képviselőházhoz Deák Ferenc által 9000 nő aláirásával kérvényt nyújtott be, hogy állítson az ország egy "női minta-főiskolát", mely a nők oktatására országszerte irányadóul szolgáljon. Csakhamar megindult a országban a felső leányiskolák és tanítőnőképzők szervezése. A következő évben tanfolyamának második osztályát is megnyitotta, s már 1871-ben internátussal és négy elemi osztállyal bővítette intézetét. 1873-ban Trefort Ágoston miniszter pártfogása mellett megkezdi a négy polgári osztály feállítását is. Így 1876-ban az intézet három tagozatba egészült ki, alapja volt négy osztályu elemi iskola, dereka a négyosztályos polgári iskola és betetőzése a két osztályos felső tanfolyam volt. 1878-ben választották Janisch Józsefnét igazgatónőnek. 1881-ben megszerezte a Zöldfa utcai Vitkovich-féle házat s felépítette tanintézetét, s ugyanezt 1886-ban a főváros közreműködésével jelentékenyen kibővítette. A tanintézet felső tanfolyamát - különösen azokra való tekintettel, kik tanítónői vagy nevelőnői pályára szándékoznak lépni - 1883. egy harmadik és 1893. egy negyedik osztállyal is kibővíti és e négyéves tanfolyamot az állami tanítóképzőintézetek tantervének megfelelően szervezvén, 1984. a felső tanfolyamaink is megszerzi a nyilvánossági jogot. Ezzel betetőzést nyert azon alkotás, melynek kivívásáért munkálkodott egy negyed századon át Veres Pálné, ki nagy munkájának gyümölcseit alig láthatta, mert 1895. szeptember 28-án meghalt.
1894-ben a választmány elhatározta, hogy tantervét átalakítja, és a céljából Csiky Kálmán elnöklete alatt bizottságot alakított, amelynek feladata a női középfokú oktatás nehéz kérdésének megoldása. Addig is, amig ez megtörténhetik, 1895. a IV. polgári osztály fölé kétéves továbbképző tanfolyamot állított és főzéssel egybekötött háztartási tanfolyamot nyitott. 1896-ban Wlassics kultuszminiszter megnyitotta az egyetem két fakultását a nők előtt, az egyesület választmánya az időközben bővített és Beöthy Zsolt elnöklete alatt tovább működő bizottságával kidolgoztatta a női középiskola tantervét s az 1896-97-iki tanév kezdetével megnyitotta az első nyilvánossági joggal felruházott női gimnáziumot. Az egyesület 1893-ban ünnepelte fennállásának 25 éves jubileumát, mely alkalommal a király Veres Pálnét érdemrenddel tüntette ki.
Vezetői a századforulón:
elnök: özv. Teleki Sándorné (Teleki Jozefin) grófnő.
Alelnökök: Rudnay Józsefné, Emich Gusztávné, Csiky Kálmánné.
Tiszteletbeli alelnök: özv. Majthényi Alajosné.
(Forrás: Wikipédia)