Képaláírás: A körkép születése
Feszty Árpád és művésztársai Munkács vidékén, midőn a magyarok bejövetelének helyét fölveszik

Ismertető szöveg: Mindjárt az egyiken ott látjuk a művészeket, a mint kifeszített sátoruk alatt a munkácsi vár felséges tájékát lerajzolják.
A másikon már fel is ismerjük őket: Spányi Béla, kinek nem elég a sátor, hanem még egy külön esernyőt is feszít ki, Feszty Árpád és Ujváry Ignácz ezek már megérik a sátorral is s kifogástalan buzgósággal rajzolnak, míg Mednyánszky László semmi mással nem törődve, teljes odaadással egy különös szerszámon kukucskál. Ez különben, hogy megmondjuk, nem egyéb, mint egy Feszty által feltalált igen jó távolságmérő. A művészek lábánál, holmi ismeretlen eszközökön kivül, még vagy három üvegféle is látszik festék van-e benne vagy egyéb: nem lehessen tudni.
A harmadik képen egy magaslatra igyekeznek felfelé művészeink, s az első a teherhordó paraszt nyomdokain halad is lehetősen, de már az utolsót csak a szél tolja, még az sem nagyon váltig integet neki Feszty, Ujváry pedig élvén a kedvező alkalommal, lám, még meg is várja. De biz az úgy látszik, mind hiába nyilván elfáradt a nagy távolságmérésben még a kalapja, is csurgóra áll bele.
Végre az utolsó képen két napernyő s két művész, közül akarattal "árnyékol" egy nagy csapat szamártövis mellett.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1893. február 26.)

A Feszty-körkép (tulajdonképpeni címén: A magyarok bejövetele) Feszty Árpád festőművész körpanorámája a honfoglalásról. Jelenleg az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban látható.
Feszty a körkép témájának tanulmányozásához elutazott Munkács környékére, a Vereckei-hágóhoz. A sajtó tudomást szerzett a körkép készüléséről és folyamatosan tájékoztatta az érdeklődőket. Már a határidő is meg volt adva: 1893. augusztus 20. Az érdeklődés láttán a Fővárosi Tanács átvállalta a költségeket. A Tanács a körkép elhelyezésére szolgáló épület helyéül a Bimbó utca és az Állatkerti út közötti területet jelölte ki. Itt épült fel a Rotunda, melynek helyén ma a Szépművészeti Múzeum áll. A kiállítási épület vázrendszerrel épült, a falakat vashálóval erősítették. Átmérője 40 m, falmagassága 16 m volt. Egyszerre 236 fő befogadására volt képes.
Augusztusra még csak a színvázlat készült el 1×8-as méretben - a kész mű 15×120 méteres lett. Áprilisban Ujváry Ignác segítségével megfestette az égboltot. A tájképi részleteket Mednyánszky László, Ujváry és Spányi festették, az alakok és csoportok pedig Vágó Pál és Papp Henrik, a táborverési jelenetek pedig Pállya Celesztin munkái. Több festő is beszállt a munkába, mert Fesztyék nem győzték a festést, köztük Feszty felesége is, ő a sebesülteket és a halottakat festette meg. Az író, színész, zenész barátok pedig, míg a festők dolgoztak, muzsikával, komédiával szórakoztatták az éjt nappallá téve dolgozó művészeket.
1894 tavaszán, amikor a kép befejezéséhez értek, Feszty maga végezte el a mű összharmóniájához szükséges utolsó simításokat. A munkálatok befejezése után Feszty hibásnak érezte magát a határidő be nem tartásáért, és a számlák kifizetése után így is 10 ezer forintnyi veszteséget tudhatott magáénak.
(Forrás: Wikipédia)