Képaláírás: Rakovszky István, az állami számvevőszék elnök-jelöltje
Az új államtitkárok arczképeit Ellinger Ede fényképei, Rakovszky István arczképét Rakovszky Géza fényképe után metszette Morelli Gusztáv tanár

Ismertető szöveg: Nagyrákói és kelemenfalvi Rakovszky István Antal Károly (Kocsóc, 1847. szeptember 26. - Budapest, 1910. február 4.) magyar politikus, országgyűlési képviselő és belső titkos tanácsos, az Állami Számvevőszék elnöke, a párbajellenes szövetség elnöke.
1869-ben, a honvédség felállításakor látáshibája ellenére "saját felelősségre" soroztatta magát, és a tiszti vizsga letétele után hadnagyi rangra emelkedett. Tekintettel a Bosznia okkupációja miatt kialakult feszült helyzetre, Rakovszky István a kötelező szolgálati időn túl, egészen 1884-ig marad a hadsereg kötelékében.
Fiatalon került az Ökröss Bálint által szerkesztett Jogtudományi Közlöny munkatársai közé 1867-es, A királynék koronázásáról írt történeti és jogi tanulmányát a szerkesztőség külön is kiadta. Emellett politikai hírlapok számára is írt cikkeket, hosszabb ideig volt a Hon rendes munkatársa valamint szépirodalmi művel fordításával is foglalkozott. Emellett Köztelek rovatvezetője volt, a Közigazgatási Lapoknak, a Nemzetnek, a Zenészeti Lapoknak és a Pallas Nagy Lexikonának is munkatársa volt.
1869-ben Pest vármegye tiszteletbeli aljegyzőjévé választották, s mint ilyen ő lett a megye első tiszteletbeli tisztviselője. Egy évvel később már rendes aljegyzőként dolgozott néhány indítványa és kezdeményezése szélesebb körben is visszhangot kapott. 1877 végén egészségügyi okokból leköszönt aljegyzői és tiszteletbeli főjegyzői posztjáról, azonban a vármegye legfontosabb bizottságainak továbbra is tagja maradt. 1877-78 során elvállalta az 1878-as párizsi világkiállítás magyar országos bizottságának igazgatói és titkári tisztségét.
1878-ban a ráckevei kerület, 1881-ben pedig a Turóc vármegyei szucsányi kerület országgyűlési képviselőjének választották meg a Szabadelvű Párt jelöltjeként.
1893-ban a képviselőház és a főrendiház Rakovszky Istvánt jelölte az Állami Számvevőszék élére, így megkapta annak elnöki tisztjét. Nevéhez köthető az 1897. évi XX. törvénycikkely, valamint a kormány kezelésében és igazgatása alatt álló alapítványok rendezésének és számvevőszéki ellenőrzésének újabb módszerei.
Rakovszky István részt vett az 1896-os millenniumi ünnepségek, az 1900-as világkiállítás szervezésében több szakosztály tagjaként. 1899-ben a fővárosban tartott nemzetközi gyermekvédő kongresszusnak, illetve az ezt előkészítő bizottságnak volt az elnöke. 1897. április 6-án a közéletben közel harminc éven át kifejtett eredményes tevékenysége elismeréséül belső titkos tanácsosi méltóságot kapott.
(Forrás: Wikipédia)