Normál kép: 765_870_pix_Oldal_09_Kep_0001d.jpg   Méret: 681x856 Színmélység: 24bit Felbontás: 199dpi
Normál kép új ablakban 
Normal size picture in a new window

Képaláírás: Az 1790/1. évi XXVI. törvényczikk megalkotói
Ürményi József, személynök.

Ismertető szöveg: Ürményi Ürményi József (Ürmény, 1741. december 6. - Vál, 1825. június 8.) több vármegye főispánja, országbíró.
Polgári pályáját 1766-ban a királyi ügyészségen kezdte, 1769-ben ítélőtáblai bírónak nevezték ki. 1773-ban az udvari kamarához referendariusnak, 1774-ben pedig a magyar kancelláriához helyezték át. Az 1773-ban megszüntetett jezsuita rend tanárai megmaradhattak ugyan állásukban, de új tanítási rendszer kidolgozása Ürményire várt. Főként neki tulajdonítható Mária Terézia magyar királynő tanügyi rendeletének, az 1777. évi Ratio Educationisnak a megalkotása. Szolgálataiért a Vál mezővárosra és az Agárd birtokára szóló adománylevéllel és a Szent István-rendjének keresztjével jutalmazták meg.
1780. június 19-től Pest vármegye kormányzása bízták rá. 1782-től bihari, 1785-től nyitrai főispán, 1788. december 18-tól az udvari kamaránál kincstárnok, 1789. augusztus 24-től personális (mely hivatalát 1795 júliusáig viselte) és 1790. február 12-én ismét Pest vármegye administratora lett. Ugyanebben az évben március 18-án Bács vármegyének főispánja lett és a Szent István-rend commendátori keresztjét kapta. 1792. július 14-én jelen volt II. Lipót megkoronázásán Frankfurtban.
Hat évi pihenés után 1801-ben Galícia kormányzójává, 1802. április 3-án Fehér vármegye főispánjává nevezték ki. 1806. szeptember 6-án országbírói méltóságra emelték. A pesti egyetem gondviselője is volt. 1825 januárjában nyugalomba vonult.
(Forrás: Wikipédia)



De lássuk igen röviden e nagy fontosságú (1790/1: XXVI.) törvényczikk tartalmát. Mindkét (ágostai és helvét) hitvallású protestánsok szabad vallásgyakorlata biztosíttatik templomokat, tornyokat, paplakokat és iskolákat szabadon építhetnek vallásukkal ellenkező szertartásokra és eskü letételére nem kötelezhetők saját egyházi elöljáróik hatósága alá rendeltetnek ő felsége a király előleges értesítése és engedélye mellett, - ki, ha neki úgy tetszik, a zsinatokra királyi biztost küldhet, - egyházi gyűléseket és zsinatokat szabadon tarthatnak, s az itt hozott törvények, királyi szentesítés után teljes érvényűekké válnak. A tanügyre nézve is, a királyi legfőbb felügyeleti jog épségben tartásával szabad kezet nyernek vallásuk bármiféle hivatal elnyerésében akadályul nem szolgál a katholikus papoknak sem párbért, sem stólát, sem semminemű illetéket fizetni nem tartoznak alapítványaikat maguk kezelhetik házassági ügyeikre nézve, mig saját egyházi törvényszékeiket nem szervezik, nem a kath. szentszékek de a világi törvényszékek az illetékesek. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1891. deczember 6.)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page