Képaláírás: Zágrábi székesegyház és az érseki várpalota.

Ismertető szöveg: A hazai monumentális műemlékek között kiváló helyet foglal el a zágrábi székesegyház mely a XIII. század végén és a XIV. század ele-jen épült és pedig román-góth átmeneti műizlésben.
A templom sokat szenvedett a török pusztítások alatt, az 1880. évi óriási földrengés pedig majdnem egészen megsemmisítette a hatalmas épületet. A szentély remek csúcsíves hálóboltozata egészen beszakadt, a főoltárt, az érseki trónt, a kanonoki székeket izzé-porrá zúzta, azok fölött valóságos romhalmazt képezvén. A templom középhajójában szintén a boltozat nagy darabja bedőlt és bezúzta a templom alatti sírbolt boltozatát, összetörte a koporsó-fülkéket, a benne levő csontokat. A hatalmas torony, mely a város látképének karakterisztikus jelleget kölcsönöz, az alapjáig meghasadt, sőt a tetejét is elcsavarta a földrengés borzasztó ereje. Kezdetben azt hitték, hogy a templomot többé helyreállítani nem lehet. Később azonban meggyőződtek, hogy különösen a templom oldalfalai és oszlopai oly szilárdak, hogy századokig kitartanak, tehát hozzáfogtak a restauráláshoz, mely még most sincs tökéletesen befejezve, de a templom már évek óta át van adva az isteni tiszteletnek. A mostani restaurálásnál iparkodtak a csúcsíves műízlést érvényre juttatni, bár nem tudtak megszabadulni az előbbi reminiszczencziáktól. A templom nevezetességei közé tartoznak Szent István és Szent László ősrégi szobrai, a kincstár, levéltár, melyben a XII. századból is vannak okmányok. A székesegyház körül az érseki várpalota van építve, saroktornyokkal. Mindjárt az érseki lak mellett a káptalani házak hosszú sora vonul, melyek között több történeti emlékű is van.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1891. november 15.)