Képaláírás: Képek Temesvárról.
Szent-Imre finevelö intézet. A megyeház. Temesi takarékpénztár. A színház és a Rudorf-trónörökös szálloda. Részlet a Losonczy-térről, a görög kel. templommal. A Jenő-herczeg-tér a térparancsnokság épületével, a piarista templommal és városházzal.

Ismertető szöveg: Temesvár (németül: Temeswar, románul: Timisoara Sound , horvátul Temišvar, a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban. Az egykori Temes vármegye és a mai Temes megye székhelye. 319 279 lakosával Románia harmadik legnépesebb városa. A Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégió földrajzi középpontjában fekszik, és annak legnépesebb városa.
A város földrajzi fekvésének köszönhetően a történelem során stratégiai fontosságú hely volt. Éghajlata kontinentális, de a mediterrán hatás is érzékelhető.
Első hiteles írásos említése 1266-ból származik, amikor a Magyar Királysághoz tartozott. A 16. században az Oszmán Birodalom elfoglalta, majd két évszázad múlva ismét a Magyar Királyság része lett. 1920-ban a trianoni békeszerződés Romániának ítélte a várost. A második világháború után Temesvár történetének legfontosabb eseménye az 1989-es romániai forradalom kirobbanása volt.
Temesvár többnemzetiségű város. A románok mellett magyarok, németek, szerbek, szlovákok, ukránok, illetve az utóbbi években kis mértékben olaszok is lakják. Lakossága lélekszáma az 1990-es évek óta folyamatosan csökken. Kulturális és különösen az építészeti gazdagsága miatt "Kis Bécsnek" is nevezik.
Temesvár a 18. századra komoly gazdasági központ lett, és a 21. században is a gazdaság viszonylagos fejlettségének köszönhetően a negyedik helyet foglalja el a romániai városok között az életszínvonal tekintetében.
(Forrás: Wikipédia)