Képaláírás: Képek Mária Terézia életrajzához.
A "Magyar történeti életrajzok" legújabb füzetéből
Mária Terézia magyar kísérettel.

Ismertető szöveg: Maria Terézia magyar kísérettel, Ridinger J. E. hűes metszvénye a koronázási szertartásnak egy részét tünteti föl. mikor a királynő lóra ülve vágtatva nyargalt föl a koronázási dombra, hogy megtegye a négy kardvágást, ősi szokás szerint, a világ négy tájai felé. A jelenet leírhatatlan hatást tett az ott levőkre. Az angol követ, Robinson, ezeket üta e nap estéjén : "A királynő maga a báj és midőn fölemelte karját a világ négy tája felé, mindenki észrevehette, hogy nincs szüksége sem ezen fegyverre, sem másra, hogy meghódítson mindenkit, ki közelébe jő." (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1891. julius 5.)

Mária Terézia (Erzherzogin Maria Theresia Amalia Walpurga von Österreich), (Bécs, 1717. május 13. - Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó osztrák uralkodó főhercegnő, 1740-1780 között magyar és cseh királynő, I. Ferenc német-római császár felesége, a Habsburg-Lotaringiai-ház ősanyja. "Az új magyar királynő hivatalos neve II. Mária (Terézia) volt." Teljes uralkodói címei: Magyarország, Horvátország, Szlavónia, Dalmácia királya, 1758. június 3-tól Magyarország apostoli királya, Csehország királya, Ausztria főhercegnője, Erdély fejedelme, 1765-től Erdély nagyfejedelme, Karintia, Krajna, Stájerország, Brabant, Limburg, Luxemburg, Alsó-Lotaringia és Milánó hercegnője, Flandria, Hennegau (Hainaut), Burgundia (Franche-Comté) és Tirol grófnője. 1740. október 21-én férjét, Lotaringiai Ferencet az összes uralma alá tartozó országban névleg társuralkodói rangra emelte. Magyar királyként férje esküt tett Pozsonyban a magyar rendek előtt 1741. szeptember 21-én, de nem koronázták meg. Férje halála után 1765-ben elsőszülött fiát, a későbbi II. Józsefet tette meg névleg társuralkodóvá.
(Forrás: Wikipédia)