Képaláírás: A pécsi bazilika belseje. - A főhajó és a főoltár.

Ismertető szöveg: A mohó látnivágy elragad bennünket, gyorsan befutjuk tekintetünkkel ezt a rengeteg csarnokot, melynek hoszsza 69.60 méter, szélessége a mellékhajókkal együtt 22.28. (Az alacsonyabb mellékhajók együtt véve oly szélesek, minta főhajó, mely maga 11.98 méter.) A közép- vagy főhajót, mely hossznégyszögben nyugatról keletre vonul, hol a már említett apsisban nyer befejezést, egymással páronként szemben álló tömör négyszögű és két oldalán félhenger-oszloppal kiegészített falrészletekre, az úgynevezett pillérekre nehezedő merész ívezetek fölött magasba nyúló két oldalfal képezi, melyek a lapos mennyezetet tartják. A föhajóval párhuzamosan vonul két oldalt a két szűkebb és alacsonyabb mellékhajó, melyek keleten az imént ismertetett apsidiolokban nyernek befejezést. A főhajó mennyezete vasból, míg a mellékhajóknak szintén lapos mennyezete fából van. De mind három rendkívüli gazdag czifrázatu. Fönn a magasban, a főhajó mennyezete alatt, a két oldalfalon 13-13 hosszúkás román ablak világítja be a főhajót. Ettől a római korból eredő épület-beosztástól nyerte a templom a bazilika nevet.
A közép (fő) hajó közepén, (a negyedik pillérpár között), hol a szentély 21 fokú márvány-lépcsőzete kezdődik, egy hatalmas diadalív (keresztivezet) emelkedik, mely az egész középhajót két részre osztja, u. m. az innenső a néphajó és a túlsó a szentély vagy felső templom. Ezen "arcus triumphalison" kívül van még két kereszt-ívezet, az egyik a nyugati lejárattól számítva az első pillérpárnál, mely a karzatot zárja el és a másik keleten, az apsisnál, mely a közép (fő) hajó záródásának homlokzatát alkotja.
A talaj fehér és fekete faragott márvány koczkákkal van burkolva és eredetileg a hajóban padokat nem terveztek, most azonban finom faragású tölgyfa-padsorokkal találkozunk.
A főoltár, mely maga templomhoz hasonlít és emlékeztet a frigy-sátorra, a templom közepén áll, mindjárt a szentélybe vezető márvány-lépcsőzet fokán. Az oltár asztala, mely a négy sötétzöld márványoszlopokon nyugvó sátorfödél alatt van elhelyezve, egy darab vörösmárványból készült négyszögű sima lap, és négy márványoszlop lábon nyugszik. A márvány-lap közepe ki van vájva és a mélyedésbe szent ereklyét fognak elhelyezni. A főoltártól jobbról és balról egy-egy díszes szószék, úgynevezett ambó áll, megfelelve a régi román bazilika stílusának.
A főoltár alatt közvetlen, a lópcsözet aljában van egy kisebb, tiszta márványból faragott egyszerű oltár, melyet népoltár-nak szoktak nevezni, azért, mert hajdan itt áldoztatták a népet és a kevésbbé ünnepélyes misék itt mondattak.
A felső templom (szentély) pillérei között igen díszes márványoszlopos ívezet fut végig s ez jobb és balfelől elválasztja a tulajdonképeni szentélyteret, hol a szertartások tartatnak, a mellékhajóktól, melyek itt is a nép számára vannak fenntartva. A szentélytér fölötti mennyezetről függ le az aranyozott bronz függő lámpa, melyet a tizenkét apostol gyönyörű szobra ékesít.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1891. junius 21.)