Képaláírás: A kánai menyegző.

Ismertető szöveg: kánai menyegző: I. lakodalom a galilieai Kánában, "amelyen Jézus anyja is ott volt. Jézust is meghívták a tanítványaival együtt" (Jn 2,1). Ekkor történt Jézus csodái közül az első, mellyel borrá változtatta a vizet. A víz átlényegülése miatt a ~ az Eucharisztia misztériumának, mint lakodalom a Bárány menyegzőjének (vö. Jel 19,9) előképe. - 1. A Szentírásban az evangélisták közül csak Szt János írta le a tört-et (2,1-12). Elbeszélése arra enged következtetni, hogy Jézus Natanaellel, Simon Péterrel, Andrással, Fülöppel és Jánossal akkor ért Kánába, amikor a ~ már javában folyt. A zsidóknál az volt szokás, hogy ha leány volt a menyasszony, akkor egy teljes hétig, ha özvegyasszony ment újra férjhez, akkor 3 napig tartott a menyegző. A vendégek naponta jöttek és mentek, a násznép cserélődött, a násznagynak azonban mindvégig ki kellett tartania. A vendégek étellel való ellátása az étekmester gondja volt. Ha a lakodalom egy hétig tartott, előfordulhatott, hogy elfogyott a bor. Kánában is így történhetett: "Amikor fogytán volt a bor, Jézus anyja megjegyezte: Nincs több boruk! Jézus azt felelte: Mit akarsz tőlem, asszony? Még nem jött el az én órám! Erre anyja szólt a felszolgálóknak: Bármit mond nektek, tegyétek meg! Volt ott hat kőkorsó a zsidóknál szokásos tisztálkodás céljára, mindegyik két-három mérős. Jézus szólt nekik: Töltsétek meg a korsókat vízzel! Meg is töltötték őket színültig. Ekkor azt mondta nekik: Most merítsetek belőle, és vigyétek oda a násznagynak. Odavitték. Amikor a násznagy megízlelte a borrá vált vizet, nem tudta, honnét való, a szolgák azonban, akik a vizet merítették, tudták. Hívatta a násznagy a vőlegényt, és szemére vetette: Először mindenki a jó bort adja, s csak mikor már megittasodtak, akkor az alábbvalót. Te mostanáig tartogattad a jó bort! Ezzel kezdte Jézus csodajeleit a galileai Kánában. Kinyilatkoztatta dicsőségét, és tanítványai hittek benne." (2,11).
(Forrás: http://lexikon.katolikus.hu/K/k%C3%A1nai%20menyegz%C5%91.html)

Kána történelmi település a Közel-Keleten, Galileában.
Kána település neve háromszor fordul elő a Bibliában, mindháromszor csak János evangéliumában. Először a kánai menyegző, másodszor a királyi tisztviselő fia meggyógyításának helyszíneként jelenik meg harmadszor János apostol pedig akkor említi Kána városát, amikor felsorolja a Tibériás tavánál jelen lévő tanítványokat, akiknek a feltámadt Jézus Krisztus megjelent. A galileai Kánát nem említi a Biblia egyetlen más könyve és más kortárs forrás sem.
A kánai menyegző helyszíne
Kána elsősorban az újszövetségi kánai menyegző helyszíneként ismert. A szinoptikus evangéliumokban nem, csak János evangéliumában szerepel , amely szerint itt tette a Názáreti Jézus első csodáját, amikor is a vizet borrá változtatta.
Kána pontos helye vitatott, János evangélista helymegjelölése a következő: "a galileai Kánában". Máig több feltételezés él, hogy hol is lehetett pontosan a település::
Kafr Kanna: falu Názárettől hét kilométerre északkeletre. Itt áll az ún. Menyegző temploma, amely állítólag azon a helyen áll, ahol a csoda történt.
Hirbet Kána (magyarul: Kána romjai), falu 14 km-re északra Názárettől. A legújabb régészeti feltárások szerint itt lehetett a Bibliában említett település.
Libanoni Kána: falu Libanon déli részén, amelyet a libanoni keresztények a bibliai Kánaként tisztelnek.
Ain Kana, település, közelebb Názárethez.
(Forrás: Wikipédia)