Képaláírás: Feszty Árpád falfestménye a törvénykezési palota esküdtszéki termében
A perdöntő párbaj.

Ismertető szöveg: Az új törvénykezési palota esküdtszéki termét már úgy tervezték, hogy fali képek is díszítsék, s a nemes egyszerűséget, a terem méreteinek harmóniáját, komolyságát, a szemléltető művészet ide illő ábrázolással emelje, s a hely jelentősége szerint hangulattal, képzelettel töltse el azt, ki ide belép.
A fali képek elkészítésével Feszty Árpádot, a fiatalabb festői nemzedék e gyorsan kiemelkedett jeles tagját bízták meg, ki az operaház csemege-termébe, a nemzeti színház emeleti csarnokába, a vörös-kereszt-egylet kórházának termébe, a VI-VII. kerületi kör táncztermébe is festett freskókat.
A perdöntő párbaj a harmadik kép középkori sorozatban. Hazai irott emlékeinkből részletesen ismerjük, hogy mik voltak a perdöntő párbajok, az istenitélet eme kiegészítői, mikor a perlekedőknek fegyverrel kellett viadalra szállni. Pánczéltól, sisaktól védve vívott az egyik, meztelenül a másik, a kinek be kellett bizonyítani, hogy övé az igazság. Legjobb pánczél és vért az igazság. A viadal színhelyére elhoztak a corput delictit is. Ha földbirtokért pörlekedtek, legalább egy talicska földet, melyet meg kellett érinteni fegyverükkel a viadal előtt és megesküdni, hogy "ez az enyém". Kihoztak a halott megesküdtek: "nem én gyilkoltam meg". A képen az előtéren fekete lepellel van leterítve a halott itt tehát vér-vádért kell megvívni. A bajvívás már ádáz hévvel foly a gazdag színezetű és hatásos környezetben. A pánczélos félt egész hévvel támadja meg egy meztelen ifjú, ki nagy erővel van megfestve s mozdulatában kétségbeesett indulat. Hátul magasan ül a bíró errébb a törvényetek tagjai. A tusakodók mellett álló leventében Szmrecsányi Miklóst, a képzőművészeti társulat titkárát, a heroldban pedig Zala György szobrászunkat ismerhetjük föl.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1891. márczius 29. )