Képaláírás: Schliemann Henrik.

Ismertető szöveg: 1822-ben, január 6-án született Mecklenburg Schwerin herczegség Neu-Boukow nevű kis városában. 14 éves korában már kereskedő inas lett Fürstenburgban s ott szolgált öt éven át, kora reggel 5 órától éjjel 11 óráig szakadatlanul. Midőn 1841-ben fölszabadult, az új világba akart kivándorolni, hogy szerencsét próbáljon. A hajó, mely Dél-Amerikába vitte volna, Hollandia partjain törést szenvedett s a vagyontalan ifjú kénytelen volt egy amsterdami kereskedőnél szolgai állást foglalni el.
1844-ben már egy Schröder nevű nagy indigó-kereskedőnek a külföldi levelezője volt s ez időben bámulatos tehetséget mutatott idegen nyelvek megtanulására. Angolul, francziául, olaszul, hollandul, spanyolul és portugál nyelven már ekkor tudott, s midőn főnöke elhatározta, hogy Szent -Pétervárra küldi ügynök gyanánt, néhány hó alatt, önmaga, minden mester nélkül, tanult meg oroszul. Anyagi jólléte is fokozatosan emelkedett. 1850-ben önálló kereskedő lett s igen jutalmazó összeköttetést biztosítván Kaliforniával, hol az aranyláz épen akkor tört ki, nagy nyereségekre tett szert. 1858-ban, midőn már többszörös milliomos volt, lemondott pétervári üzlete vezetéséről, s 1863-ban végkép vissza is vonult a kereskedéstől, hogy kedvencz archeológiai tanulmányainak élhessen.
1868-ban ismét visszatért Görögországba s gondosan megnézett minden történelmi nevezetességű helyet görög születésű nejével, ki hozzá hasonló rajongó tisztelője volt Homérnak s az általa rajzolt őskornak. 1870-ben az egykori kereskedő végleg Athénében telepedett le a 1873-ban megkezdte azokat a csodás kutatásokat, melyek nevel örökre emlékezetessé tették.
Kis-Ázssia partvidékén, egy Hisszarlik nevű rongyos török falu mellett, néhány halomról makacsul allitotta a hagyomány, hogy Trója egykor ott állott. 1873-ban megkezdte az ásatásokat. Hét város romjait fedezte fel azon helyen, mely romok rétegekben feküdtek egymás felett. A hatodikról, melyen az elégés nyomai még akkor is kétségtelenek voltak. 1874-ben megjelent vaskos kötetébea tudományosan igyekezett bebizonyítani, hogy az e rétegbeli romok valóban a Homér költeményeiben megénekelt Trója romjai.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1891. január 11.)