Normál kép: szinhaz_0214_2.jpg | Méret: 770x1056 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 300dpi |
Nagy kép: szinhaz_0214_2_nagykep.jpg | Méret: 1183x1623 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 300dpi |
Képaláírás: A három főangyal "Az ember tragédiájá"-ban (Fái Szeréna, Adorján Berta, Csillag Teréz) Ismertető szöveg: Fáy Szeréna színésznő. Jókai Mór pártfogásával már 12 éves korában bejutott a Színiakadémiára, amelynek elvégzése után, 1880-ban a Nemzeti Színház tagja, 1918-tól örökös tagja lett. Mivel kezdetben a tragikai szerepkörben Jászai Mari és Márkus Emília mellett nehezen tudott érvényesülni, 1895-ben elszerződött a Nemzetiből. 1888-ban a bécsi Volkstheaterben, 1899-1900-ban Kolozsvárott játszott. Elsősorban a drámai hősnő szerepkörében aratott nagy sikereket. Játéka a klasszikus hagyományokat követően patetikus, ugyanakkor igen erőteljes és lendületes volt. Komikus szerepekben is sikereket aratott. 1925-től 1934-ig a Színiakadémián drámai és vígjátéki gyakorlatot tanított. Több filmben is játszott. 1885-ben Farkas-Ratkó-díjat kapott. (Forrás: Magyar Színházművészeti Lexikon) Adorján Berta színésznő. 1883-ban végezte el a Színiakadémiát és a Nemzeti Színházhoz szerződött. Az ember tragédiája bemutató előadásán ő volt a harmadik arkangyal megszemélyesítője. 1884-ben feleségül ment Paulay Edéhez és visszavonult a szerepléstől. Férje 1894-ben bekövetkezett halála után leányának, Paulay Erzsinek keresztapja, Jókai Mór bizottságot szervezett az özvegy nehéz anyagi helyzetének rendezésére. Adorján Berta ezután is szoros kapcsolatot tartott fenn a Jókai- és a Feszty-családdal. 1895-től 1914-ig ismét a Nemzeti Színház tagja volt. 1896-tól állandó vendégként lépett fel Aradon, 1899-ben pedig Somogyi Károly társulatában is játszott. (Forrás: Magyar Színházművészeti Lexikon) Csillag Teréz színésznő. 1879-ben a Színiakadémia elvégzése után a Nemzeti Színház szerződtette naiva szerepekre. Haláláig a Nemzeti Színház tagja volt, három évadot kivéve (1898-1901, Vígszínház), amelynek 1909-ben örökös tagja lett. 1901-től 1925-ig a Színiakadémián színészetet tanított. A századforduló legtehetségesebb naivája volt, de ugyanolyan szívből játszotta a temperamentumos fiatalasszonyokat, végül a bájos öregasszony szerepeket is. Sikereit vígjátékokban és francia szalondarabokban aratta. (Forrás: Magyar Színházművészeti Lexikon) |
Kapcsolódó dokumentum: Kossak József: Jelenet- és színpadkép Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeménye 2. és 3. színéhez (a Paradicsomban) |