Képaláírás: Prielle Kornélia

Ismertető szöveg: Prielle Kornélia színésznő. Édesanyja korai halála után, 1841 nyarán Tóth István társulatában, Szatmáron lépett fel először. Ezután Kilényi Dávidhoz szerződött, és vele 1844-ig járta Erdély városait. Szigligeti Ede Nagyszebenben figyelt fel rá, és egy évadra a Nemzeti Színházhoz szerződtette. Ezután ismét vidéki évek következtek: 1845-46-ban Debrecen (ott kérte meg a kezét Petőfi Sándor), 1846-ban Kolozsvár, 1847-ben Pozsony, Székesfehérvár, Nagyszeben látta játékát, 1848-49-ben az erdélyi városokat járta, Feleky Miklós igazgatása alatt. 1852-ben Eperjesen, Kassán, Miskolcon játszott; 1853-ban Latabár Endre együttesével Székesfehérvárra és Győrbe ment. 1856-tól Gyulay Ferenc, Hegedűs Lajos és Havi Mihály, Miklósy Gyula társ.-ának volt a tagja. 1859. ápr. 25-én szerződött újra a Nemzeti Színházhoz, amelynek ettől kezdve élete végéig megbecsült és ünnepelt tagja lett. (Bár 1860 nyarán Nagykanizsán, télen pedig Pécsett játszott.) 1881-ben ő kapta meg először az "örökös tag" rangját. Hat és fél évtizedes pályafutása során találkozott az úttörő színészek nagyjaival, Dérynével és Kántornéval; az induló Nemzeti Színház vezéregyéniségeivel: a két Egressyvel, Szentpétery Zsigmonddal, Szigeti Józseffel, Fáncsy Lajossal, Laborfalvi Rózával és a Lendvay házaspárral. Pályája csúcsára került a Paulay-korszakban, és játszott Jászai Mari, Újházi Ede, Nagy Imre partnereként. A franciás stílusú polgári szalondarabok kitűnő tolmácsolója volt, különösen első (egyben harmadik) férjével, Szerdahelyi Kálmánnal. Közben rövid ideig Hidassy Elek felesége volt. (Forrás: Magyar Színházművészeti Lexikon)