Képaláírás: Szabó Károly

Ismertető szöveg: "A lelkiismeretes történész visszament munkáiban a legrégibb, az egykorú forrásokhoz. Azokból merített, és semmit másodkézből, vizsgálatlan el nem fogadott volna. S tapasztalván mily kevés figyelemre méltatták korábbi történetíróink e forrásokat, részint könnyebb hozzáférhetés, részint új irói nemzedék nevelése s a közönség érdeklődésének felköltése végett, a legkiválóbbakat közülök magyar nyelvre is lefordította és közre adta. Márk krónikáján, Béla király névtelen jegyzője, Rogerius mester siralmas krónikája, Kézai Simon, Emlékiratok a m. kereszténység első századából czimü müvek e nembeli fáradozásának örökre becses emlékei. A hunok történelmére nézve is lefordította Thierry Amadénak, a nagynevű franczia történetirónak,Attila,Attila-mondák, Atti a fia és utóda, czimű hires munkáit, melyeknek becsét a hozzáadott felvilágosító jegyzetek kiváló mértékben emelik." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1890. 37. évf. 36. sz. szeptember 7.)

A szabadságharc elnyomása után egy ideig szülőföldjén húzódott meg 1850 elején a Teleki-levéltárat rendezte és április 25-én Geringer báró saját kérelmére az egyetemi könyvtárhoz fizetés nélküli gyakornoknak nevezte ki. Közben Toldy Teleki József grófhoz, a Hunyadiak kora rendezéséhez ajánlotta, s 1850-55-ig (a gróf haláláig) itt dolgozott s az ő közreműködésével jelent meg öt kötet, s a gróf halála után szintén ő rendezett a hátralévő anyagból még négy kötetet sajtó alá mellékesen régi magyar történeti forrástanulmányokkal és kutatásokkal is foglalkozott. 1855 szeptemberében hívták meg a nagykőrösi református gimnáziumba a görög nyelv tanárának. Itt tanítottak akkor Arany János, Salamon, Szilágyi Sándor s ezeknek társasága történeti irányú irodalmi működésére még inkább buzdítólag hatott.(Forrás:wikipedia)