Képaláírás: Mária Valéria főherczegnő a Budai várpalotában 1888 farsangján rendezett házi bálján, rokokó-jelmezben

Ismertető szöveg: "A két év előtti farsang idején fényes jelmezbált rendeztek Mária Valéria budai várpalotai I termeiben, s az udvarnál bemutatott magyar arisztokráczia ifjabb nemzedéke is hivatalos volt. Kevéssel ez akkor sokat emlegetett esemény után, előbb suttogva, majd mind hangosabban, kezdtek terjedni a hírek nem sokára várható két oly eljegyzésről, melyek alkalmasak voltak az érdeklődést a szűkebb családi kör határain túl is felkölteni. S e hírek ez úttal megerősítést is nyertek. Az egyik Margit főherczegnőnek, József föherczeg leányának, Thurn-Taxis Albert herczeggel, a másik magának a bál háziasszonyának, Mária Valériának, Salvator Ferencz főherczeggel történt eljegyzéséről tett jelentést. Az előbbeni, mint tudjuk, választott vőlegényének már két hét óta boldog neje." (Forrás:Vasárnapi Ujság 1890. 37. évf. 31. sz. augusztus 3.)

A főhercegnő vonzódott a szépirodalomhoz, de emellett a képzőművészetek, főleg a festészet terén is tehetségesnek mutatkozott. Elsősorban a virágok és a látképek foglalkoztatták. Anyjához, Erzsébet királynéhoz hasonlóan több lírai költeményt is írt, melyek 1884-ben nyomtatásban is megjelentek. Ezt megelőzően Egy ősz délen címmel közös kötetet adtak ki édesanyjával. Emellett ránk maradt szorgalmasan vezetett naplója is, mely meghatározó képet fest kora társadalmáról, és fontos információkat tartalmaz a császárné életéről is. Jelentősek továbbá vallásos tartalmú elmélkedései. Kedvelte a színjátszást, néhány színpadi művet is írt, melyeket udvari színészek mutattak be. Maga is szerepelt több egyfelvonásos alkalmi drámában, melyeket az uralkodó családja szórakoztatására mutattak be a bécsi Hofburgban, Gödöllőn és Wartholzban. Szeretett utazni, szívesen kísérte el utazásaira édesanyját, Erzsébet királynét. Beutazta vele Magyarország, a Salzkammergut, Meránia, Németország, Franciaország és Anglia tájait. (Forrás: Wikipédia)