Képaláírás: Bismarck a német birodalmi gyűlés 1882. jan. 24-iki ülésén

Ismertető szöveg: "Egyiken varzini dolgozó-szobájában, a másikon ugyanottani kertjében, kedélyesen pipázgatva a tornácz lépcsőjén; a harmadik családja körében, nejével, két fiával és leányával, ki 1878-ban Kantzau Kuno grófhoz ment nőül. Varzint Bismarck az 1866-iki hadjárat után kapta I. Vilmos királytól adományként a herczegi czimmel együtt. A franczia hadjárat után pedig ugyancsak nemzeti adományként a friedrichsruhei uradalmat nyerte, azzal a gyönyörű park közepén álló kastélylyal, melynek rajzát szintén bemutatjuk. Bemutatjuk végül Bismarck hires parlamenti estélyeinek egyikét, a hol a vaskanczellár mint szívélyes házigazda és elmés adomázó szerepel, valódi német otthoniassággal és bizodalmas kedélyességgel nyilatkozván nagy és kis dolgok, nagy és kis emberek felől." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1890. 37. évf. 13. sz. márczius 30.)

A napóleoni háborúk után Németországot harminckilenc kisebb államra, városállamra, hercegségre osztották, melyeket a bécsi kongresszuson elsősorban az osztrák kancellár, Metternich sikeres diplomáciai manőverei eredményeként laza szövetség kötött csak össze. A konföderációt az 1815-ben harmincmillió lakosú Habsburg Birodalom vezette. Riválisa, Poroszország harmadannyi lakosával hátrányát a sorozás, és a három éves kötelező katonai szolgálat bevezetésével próbálta kompenzálni. Bismarck diplomájának megszerzése után előbb a berlini városi bíróság fogalmazója volt, majd rövid idő után átment az államigazgatásba (Aachen városába). Innen 1837-ben kellett távoznia, miután több hölgy társaságában több héttel túllépte kéthetes szabadságát. Később próbált visszatérni az államigazgatásba, egy potsdami hivatalban helyezkedett el, de hamarosan innen is távozott. (Forrás:wikipedia)